Mit ér az orvos szava? - interjú

Itt készítik fel az orvosokat a megfelelő orvos-beteg kapcsolat kialakítására és fenntartására, valamint a kollégákkal és egészségügyi személyzettel való hatékony együttműködésre és kommunikációra. A cél az, hogy a betegek még jobban megbízzanak orvosaikban, és közösen alakítsák ki a kezelési tervet, melynek eredményeként az orvosi ajánlások követése érthetőbb, könnyebben betartható. Prof. dr. Füzesi Zsuzsannával, aki 25 éven át a Fact Alkalmazott Társadalomtudományi Kutatások Intézetének is tudományos igazgatója volt, a bama.hu portálja beszélgetett.

– Gyakorlati példákon mutatják be a medikusoknak, hogy miként működhetnek majd még jobban orvosként. Vagyis léteznek tökéletes viselkedésminták?

– Inkább csak helyzeteket elemzünk, ajánlásokat adunk, melyeket mindig az emberhez, az esethez kell igazítani. A hallgatók elméleti tudásának a beteggel való kapcsolatban kell érvényre jutnia. Éppen ezért rendkívül színes a tananyagunk, talán érzékeltet belőle az is valamit, hogy három nyelven, magyarul, angolul és németül zajlik az oktatás, oktatóink közt pedig orvos, pszichológus, biológus, filozófus, szociológus, kommunikációs szakember, történész és fizikus is van.

– A valóságban ez az „isteni" szerep egyáltalán nem érvényesül. Egy friss nemzetközi kimutatás szerint a betegek 90 százaléka nem tartja be teljesen a gyógyszer szedésére, a terápiás kezelésekre vonatkozó utasításokat. Tehát valamit nem hisznek el az orvosnak, vagy nem értik meg az állapotukra, gyógyulásukra vonatkozó információkat. Így az orvos kommunikációs készsége és empátiája komoly szerephez jut a gyógyító folyamatban.

– Nincs ideális minta, mindenkinek magának kell megalkotni a működési modelljét. Elméletben sok mindenre felhívhatjuk a figyelmet, de a leghatékonyabb az, amit a klinikus kollégáktól a gyakorlatban látnak a hallgatók, a betegágyak mellett.

– Létezik egy egészségpszichológiai konzultációs szolgálatunk, mely három nyelven nyújt segítséget a mindennapi stresszes helyzetek megoldásához a hallgatóknak. Hasonlót egyébként csak a legszínvonalasabb nyugati és tengerentúli egyetemeken működtetnek.