Tanuljanak önvédelmet az egészségügyben dolgozók?

Világszerte egyre több erőszak éri az ápolókat és az orvosokat, a jelenséget pedig még jobban felerősítette a koronavírus-járvány. A Közel-Kelet országaiban ezrével hagyják el a munkahelyüket az egészségügyi dolgozók és vándorolnak ki külföldre az őket ért bántalmazások miatt. Magyarországon nem kötelező jelenteni az ilyen eseteket, emiatt nagy a látencia. De az érintetteknek nincs is nagyon hova fordulniuk, és kevés olyan képzés van, amely kellően felkészítené az egészségügyben dolgozókat az agresszióra - írta a hvg.hu a Deutsche Welle riportja nyomán.

„Tüdőosztályon dolgoztam, ott két-három havonta biztosan ért valamilyen enyhébb fizikai bántalmazás, és jóval gyakrabban verbális fenyegetés a betegek vagy hozzátartozóik részéről. Az ember ezt egy ideig nyeli vagy próbál nem tudomást venni róla, de nincs is nagyon kihez fordulnia” – mesélte a DW Magyarnak Ráczkevy-Deák Gabriella, aki 15 évet töltött egészségügyi dolgozóként a betegellátásban, és az ottani élményei hatására választotta doktori dolgozata témájának a kórházbiztonságot és a kórházi dolgozók személyvédelmét.

A sürgősségi ellátásban, a járóbeteg-ambulanciákon, a pszichiátrián, az addiktológián napi szinten történik erőszak, de a hivatalos statisztikák csak azt rögzítik, amikor rendőri intézkedésre is szükség van. 2018-ban például 522 volt az egészségügyi dolgozók ellen elkövetett ismert bűncselekmények száma, de Ráczkevy-Deák Gabriella szerint a valós szám akár ennek tízszerese is lehet.

Egy általa szervezett, 720 fő bevonásával készült kérdőíves kutatás szerint a járóbetegellátásban a verbális erőszak fordul elő gyakrabban, fizikai inzultus elsősorban a mentősöket éri. A szóbeli abúzusoknak csak valamivel több, mint 40 százalékát, a fizikaiaknak pedig csak a felét jelentik feletteseiknek – sok esetben nem is tudják, kihez forduljanak, vagy azt gondolják, hogy ez a munkájuk velejárója, például, ha demens vagy alkoholos befolyásoltság alatt lévő betegről van szó. További részletek a teljes cikkben