Tavasszal mindent bezártak, most meg irány a suli

Az adatok alapján egyértelmű, hogy elindult a második hullám. Az új fertőzöttek száma augusztus 25-én ugrott meg, majd napi száz fölé emelkedett, augusztus 29-én korábban soha nem látott magasságba nőtt (292 új fertőzött), majd csökkenni kezdett. Aztán jött az újabb csúcs: 365 új fertőzött szeptember 1-jén. Az aktív fertőzöttek száma pedig 1800 fölé emelkedett augusztus végére, ami az április végi szintnek felel meg. Pár nappal a május 3-ai tetőzés előtt láttunk utoljára ilyen adatokat. Szeptember 1-jén pedig 2100-ra nőtt az aktív esetek száma, túlszárnyalva az eddigi csúcsot is.

Tavasszal a kijárási korlátozásokat már jóval alacsonyabb esetszámnál bevezette a kormány: március 27-én, amikor bejelentették, hogy lényegében minden bezár, rendezvényeket sem lehet tartani, és a boltokban is csak külön idősávban vásárolhatnak az idősek, az aktív esetek száma mindössze 298 volt.

A fertőzöttek száma tehát a hatoda volt az augusztus véginek, mégis sokkal szigorúbb intézkedéseket hozott a kormány - írta összeállításában a 24.hu.

A digitális tanrendet március 16-án vezették be: aznap mindössze 11 új fertőzöttet regisztráltak, és 47 volt az aktív esetek száma. A szeptemberi tanévkezdés előtti napon tízszer ennyi új fertőzöttet regisztráltak, és 39-szer volt több az aktív eset.

Arról se feledkezzünk el, hogy a két intézkedés között a felhatalmazási törvényt is elfogadták, arra hivatkozva, hogy gyors reagálásra van szükség. Most szóba sem kerül, hogy szükség lenne ilyesmire, vagyis lényegében a rendeleti kormányzás bevezetésére. Valami megváltozott.

Egy járványt azonban nem csak ezzel a két egyszerű adattal lehet leírni, így ennyi alapján elhamarkodott lenne azt mondani, hogy a kormány – az első hullám tapasztalataira támaszkodva – most bátrabb.

Gondolhatunk például arra, hogy többet tesztelünk, és ezért regisztrálnak több fertőzöttet. Másképp fogalmazva: a kormányban rájöttek, hogy a teszteléssel lehet a legjobban felvenni a Covid-19-cel a harcot, és az ország leállítása helyett inkább a fertőzötteket akarják megtalálni, majd izolálni, hogy megszakadjanak a fertőzési láncolatok.

Az adatok szerint azonban nem kezdtünk el többet tesztelni az első hullámhoz képest, hiába a szakértők rendszeres kritikája, hogy több mintavételre lenne szükség. Egy-egy nap ugyan előfordul, hogy kiugróan több minta kerül a rendszerbe – ez köszönhető a nyaralásból hazatérők tesztelésének, valamint annak is, hogy egyre több magánlabort akkreditálnak –, de május vége óta körülbelül ugyanazt a szintet hozzuk. Az első hullám csúcsához képest még kevesebbet is.

Ami viszont érdekes, hogy a vírus megérkezése után viszonylag magas volt a találati arány: ez annak köszönhető, hogy a protokoll szigorúbb volt, és leginkább csak azokat tesztelték, akik tüneteket produkáltak. Ebből az következik, hogy a vírus kiterjedtebben van jelen az országban, nem csak zárt intézményekben bukkan fel, mint tavasszal.

A koronavírusnak tehát itt van a második hulláma, zárt intézményeken kívül is terjed, ráadásul egyre gyorsabban, igaz, egyelőre inkább a fiatalabbak között. A kormány viszont mintha kivárna, és csak a határokat zárták le – kivételekkel –, a tanévnek nekiugrottak, és a szeptember végi labdarúgó Szuperkupa-döntőt is meg akarják rendezni 20 ezer néző, köztük hatezer külföldi előtt. Világos, hogy más stratégiára váltott a kormány. Vegyük végig, mi állhat a háttérben - válaszok a teljes cikkben