• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

    • Megnyílt az egynapos sebészeti ellátás Csepelen

      Megnyílt az egynapos sebészeti ellátás Csepelen

Távszem-operátorok segítik majd a vakokat

Lapszemle 2018.08.01 Forrás: magyarhirlap.hu
Távszem-operátorok segítik majd a vakokat

A fizikai akadálymentesítés jól áll, most az igazi kihívást az informatikai társadalom rohamos fejlődése jelenti.

Nem értjük, miért nem vonnak be vak informatikusokat a weboldalak fejlesztésébe, ők már a tesztelési időszak során meg tudnák mondani, mi a probléma. Nem szánalomra van szükségünk, hanem arra, hogy önálló, cselekvőképes személyként fogadjanak el minket – mondta a Magyar Hírlapnak Nagy Sándor, a centenáriumát ünneplő Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének elnöke. Hangsúlyozta azt is: nagy segítséget jelentene a nem látók számára, ha a különböző segédeszközökhöz nem méltányossági kérelem útján kapnának támogatást a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől, hanem az eszközök bekerülnének a segédeszköz-támogatásba. 

... 

– Hány látássérült ember él ma Magyarországon?

– A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint nyolcvankétezer súlyosan látássérült ember él az országban, teljesen vak csaknem tízezer, ám a vakságot ne úgy képzeljék el az olvasók, hogy totális feketeségben élünk. A sokféle szembetegség miatt a látássérült emberek nagy része a vaksághoz közeli állapotban él, amikor a látás sérülése olyan súlyos, hogy az önálló életvitelt gátolja, és tapintó-halló életmódot követel meg. Például nagyfokú látótérszűkület esetén a látássérült előre akár még láthat is valamit, mi több, még azt is, hányas busz állt be a megállóba, de ha nem tudja a tekintetét megfelelő szögbe állítani, hasra is eshet, mert nem veszi észre a lába előtti gödröt. Nincs két egyforma látássérülés, amit a látó emberek általában nehezen értenek meg. Ezért is szervezünk iskolai érzékenyítő programokat, közintézményeknek, munkáltatóknak előadásokat, ahol igyekszünk bemutatni a mi életünket, hogyan oldjuk meg mindennapi feladatainkat. 

– Hol tart ma az akadálymentesítés ügye Magyarországon?

– A fizikai akadálymentesítés területén elég jól haladunk. Természetes, hogy az ország minden pontján minden közintézményt teljes mértékben és szabályszerűen nem tudtak még akadálymentesíteni. Egy vak ember többször felkeresve egy közintézményt, illetve többször közlekedve egy olyan útvonalon, ahol nincsenek taktilis sávok, vagy nem beszélnek a jelzőlámpák, gyakorlás útján is be tudja tanulni a járást, bár nyilvánvalóan nehezebb a helyzete. Az igazi kihívást abban látjuk, hogy az informatikai társadalom fejlődése olyan rohamléptekben halad, ami számunkra szinte követhetetlen. Aggályosnak tartjuk, hogy a vak emberek kiszorulhatnak az informatikai társadalomból. 

...

– A látássérültek milyen számítógépeket használnak?

– Ugyanolyan gépet használunk, mint a látók, csak telepítünk a gépre egy képernyőolvasó programot, amelynek segítségével el tudjuk „olvasni” a monitoron megjelenő írott szöveget, és felismerjük a feliratozott ábrákat. A weboldalak többsége azonban sajnos nem úgy készül, hogy képernyőolvasóval használni lehessen. Különösen nagy gondot okoznak a felirat nélküli ikonok, a Captcha-kódok, mert azokat a program nem tudja felismerni és felolvasni nekünk. Persze ezekre is lenne megoldás, csak valamiért kevés energiát fordítanak erre az üzemeltetők. Sok alkalmazást sem tudunk használni, mert a képernyőolvasó csak annyit olvas fel, hogy „gomb”, na de melyiket válasszam a gombok közül? Az alkalmazásokat úgy kellene kifejleszteni, hogy mindenki használni tudja. 

– Ilyen esetekben segíthet a közeljövőben a Távszem projekt?

– Uniós forrásból hozzuk létre ezt a távoli segítségnyújtásra alkalmas fejlesztést, amelyet okostelefonra terveztek meg. Az alkalmazás segítségével a látássérült ember felhív egy operátorközpontot, létrejön egy videós kapcsolat, és a vak felhasználó az operátor segítségével „látja” a környezetét. A szolgáltatásnak számos felhasználási területe van, szinte felsorolni sem lehet, de hogy említsek egy példát: előveszek egy ruhát a szekrényből, ám nem tudom, milyen mintás, és akinek nincs drága színfelismerője, az a ruha színét sem tudja megállapítani. A fegyelmezett élet, az állandó memorizálás, hogy mi, milyen színű, hogy a csomagolás milyen terméket tartalmaz, nagyon fárasztó – egy kicsi lazaság nekünk is jár.

 – Mikortól vehetik igénybe a szolgáltatást a vak emberek?

– Jelenleg a tervezése zajlik, a jövő év második felében várható a tesztelés. Az operátorokat is fel kell készíteni, hiszen ez nem lesz könnyű feladat számukra.

vak

Legolvasottabb cikkeink