A technológia teszi hatékonnyá a labordiagnosztika területét is.
A legfejlettebb technológiák, az automatizáció, a robotok és a mesterséges intelligencia az egészségügyben is jelentős változásokat okoznak. Ma már egyre több helyen laboratóriumi automatákat alkalmaznak, robotok válogatják a vérmintákat és azok elemzéséhez is a legfejlettebb technológiát használják. A labordiagnosztika területét ért változásokról, a jövő fejlesztéseiről dr. Vásárhelyi Barnát, a Semmelweis Egyetem Laboratóriumi Medicina Intézet igazgatóját kérdezte a MedicalOnline.
Hogyan változott az elmúlt években a labortechnológia? Milyen technológiai innovációk alakították leginkább a laborokban folyó munkát?
Mintegy 50 évvel ezelőtt a labordiagnosztikát végző szakemberek a klinikusok napi munkájában is rendszeresen részt vettek – vizitekre jártak, rendszeresen konzultáltak. Sőt: a klinikusok jelentős része munkaideje egy részében a laboratóriumban dolgozott.
Ebben az időben a vizsgálatokat kémcsőben, pipettával, kézzel bemérve végezték. Mintegy 30 éve jelentek meg az első automaták. A technika azóta gyökeresen megváltozott. A laboratóriumokban ma már csak elvétve találni pH-mérőt, analitikai mérleget vagy akár manuális vizsgálatok céljára spektrofotométert – a nagy laboratóriumi automaták, illetve a betegágy melletti gyorstesztek lényegében ezeket kiszorították. A laborszakemberek döntő többsége nem orvos; biológusként, vegyészként, gyógyszerészként a gyors és pontos adatközlésre koncentrálnak, az adatok értékelésében – néhány alterületet leszámítva – egyre kevésbé vesznek részt. Jelenleg vannak olyan nagy rendszerek, melyekbe csak a mintát kell behelyezni, utána automatikusan elvégzik a kért 40-50 vizsgálatot. Ebben a folyamatban a számítástechnikának, a robotikának kiemelt szerepe van. A korábban hagyományos asszisztensi feladatok átalakultak; munkájuk jelentős része informatikai jellegű.
Hogyan érintette mindez az egyik legnagyobb hazai szereplőt, a Semmelweis Egyetem laboratóriumait? Hogyan változott a minták feldolgozásának folyamata?
Az egyetemen az országos laboratóriumi teljesítmény mintegy 5 százalékát végzi a Laboratóriumi Medicina Intézet. Ez évente 6-8 millió vizsgálatot jelent kb. 800 ezer beteg számára. Ezt a laboratóriumi igényt kizárólag laboratóriumi automatákkal lehet biztosítani. A közelmúltban lezárult nagy közbeszerzési eljárások eredményeként nálunk is van teljes laboratóriumi automatizált rendszer, ami a minták mérésre való előkészítését (centrifugálását), különböző platformokon való lemérését (klinikai kémiai automatákon, immunkémiai automatákon, illetve hematológiai analizátoron végzett vizsgálatokat), valamint a minták eltárolását is külső manuális beavatkozás nélkül tudja végezni. Ennek köszönhetően a vizsgálati idő markánsan lerövidült, az esetek többségében képesek vagyunk a napi 3000 mintából 2-3 órán belül a rutin vizsgálati eredményeket, 1 órán belül a sürgős kéréseket teljesíteni.
A technológia leginkább mely területét érintette a laborvizsgálatoknak?
A legmarkánsabb változás az informatikát érintette. Jelenleg a laboratóriumi kérések feladása, a betegminták azonosítása, a kérések teljesítése, az eredmények jóváhagyása és kiértékelése számítógépes rendszerek segítségével történik. A papírfelhasználás töredékére csökkent, az adatokat elektronikus adattárolókon tároljuk és szükség szerint innen keressük vissza.
A teljes interjú a MedicalOnline-on olvasható.