Téglák a betegágyakon? - megszólal az ápolásetikus

A Vasárnapi Hírek munkatársa felfigyelt egy jelenségre; a pletykák szerint a járóbeteg rendelőkbe, illetve a sürgősségi osztályokra kisebb panaszokkal befutnak olyan páciensek, akik az orvosok munkahelyről alkotott véleményét, illetve politikai meggyőződését próbálják kipuhatolni. A legtöbb esetben nénikékben, illetve fiatalemberekben vélik felfedezni a téglát. A cikk állítása szerint a beszélgetés tartalma aztán visszakerül az egészségügyi dolgozókhoz, azzal a kiegészítéssel, hogy jól gondolják meg a jövőben, mit beszélnek, ha továbbra is itt akarnak dolgozni. A fiatalabb generáció talán csak hallomásból tudhatja, milyen jól kidolgozott volt az a technika amivel az állam 1949-1950 nyaráig dolgozott. Akkoriban a papokat az iskolákból, betegápoló rendeket a kórházakból távolították el ezzel a módszerrel – írja a Népszava – online, Vélemény rovatában Rozsos Erszébet ápolásetikus.

A kampány hatékony volt: a párt által felkészített emberek betegnek kiadva magukat befeküdtek a kórházakba, a végrehajtás két lépcsőben, csendben és titokban történt. A dokumentum 1950. május 2-án kelt, rajta Rákosi láttamozásával. 1950-ben el is takarították az ápolórendeket Magyarországról, ezzel az akkori kormányzat elérte, illetve megteremtette annak feltételeit, hogy az apácák ápolói munkájára ne legyen szükség. Nélkülük is megoldották a betegápolást. Hogy milyen színvonalú volt az egészségügyi ellátás, az a hatalmat akkor egyáltalán nem érdekelte, csak és kizárólag az ideológia volt fontos.

2012-ben a Magyar Ápolási Igazgatók Egyesületének konferenciáján Hegedűs Zsuzsa elmondta: „a közmunkaprogramhoz hasonlóan olyan tartós munkanélkülieknek indítják el az OKJ-s ápolóasszisztens- és háziápoló-képzést, akik legalább 8 osztályt végeztek, és a leszakadó térségekben élnek." A program két kidolgozója, Hegedűs Zsuzsa, a miniszterelnök főtanácsadója és Rácz Jenő, (az akkori) a Magyar Kórházszövetség elnöke volt.

Ma 2015. május 10-ikén hol is tart ez a történet? Kit akarnak helyettesíteni, lecserélni? Ha megvalósult a képzés, akkor tudjuk. Ha nem valósult meg az oktatás, ugyan mire várnak? Mikor lesz aktuális? Talán a tüntetés után? Amikor már a „téglák" bejelentései is segítenek? A véleményüket, illetve politikai meggyőződésüket elmondó, „csőbe húzott" orvosokkal mi lesz? Pótlásukat hogyan oldanák meg? Egy új Hegedűs Zsuzsa-Rácz Jenő projekttel? – sorolja a kérdéseket Rozsos Erzsébet ápolásetikus, aki így zárja írását: - A múlt már elárulta magát, most még csak egy ostoba kirakós játék darabjait látjuk.