A krónikus migrén esetében sajnos nincs állami finanszírozás, a betegeknek tehát maguknak kell megvenniük a botoxot.
Belenéz a tükörbe és elsírja magát; vagy már bele sem néz, mert képtelen felemelni a szemhéját. Vannak betegek, balesetes sérültek, stroke-osok, akiknek a hialuronsavas feltöltés és a botox nem luxuskezelés, hanem olyan segítség, amely addig elképzelhetetlen módon javítja az életminőségüket. Sokan mégis annyira szégyellik az állapotukat, hogy sosem fordulnak segítségért; másoknak a finanszírozás okoz problémát, a társadalombiztosító nem minden esetben nyújt ugyanis megfelelő támogatást - írta a népszava.hu.
Dr. Bihari Katalin neurológus főorvos, az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet botoxambulanciájának orvosától tudjuk: a kórházaknak saját költségen kell megvenniük a szert, és utólag számolhatják el a kiadásokat a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel (NEAK, korábbi OEP). Egy ampulla ára körülbelül 60 ezer forint, így nem minden intézmény engedheti meg magának, hogy erre költsön. A teljesítmény-volumenkorlát (TVK) ebben az esetben is megköti a kórházak kezét. A havi keretet túllépő költségeiket már nem fizeti az egészségbiztosító. Ezért aztán minden hónapban csak bizonyos számú beavatkozást végeznek, így igen hosszúak a várólisták.
„Évek óta küzdünk azért, hogy ennél a betegségnél eltöröljék a TVK-t, beadványok pihennek mindenféle fiókokban, egyelőre sikertelenül. Az országban 12 kórházban működik botoxambulancia, ami elég is lenne, ha nem kötné a kezüket a TVK. A tünetek minden érintett esetében visszatérnek, így háromhavonta ismételni kell az injekció beadását” – mondja dr. Bihari Katalin, aki 1986 óta kezel fokális disztóniás betegeket botulin toxin-injekcióval. Több száz olyan esetet látott, amikor az injekciós terápia megváltoztatta a páciens életét. Ha valakinek például a betegség miatt becsukódik mindkét szeme, akkor hiába láthatna, funkcionálisan vak, mivel képtelen kinyitni a szemhéját. Esetükben óriási változást hozhat a botox. Persze nem mindenkinél ilyen rossz a helyzet, egyes érintettek „csak” kacsingatnak. „Az egyik első betegem egy rendőrségi fogalmazó volt, aki akarata ellenére kacsingatott a fokális disztónia miatt. Képzelhetik, milyen kellemetlen volt ez a munkája során” – meséli dr. Bihari Katalin. Továbbiak a teljes cikkben