Teljes zsákutcának tűnik a különutas svéd járványkezelés

Svédország szinte a világ összes többi országától eltérően sohasem vezetett be a koronavírus-járvány eddigi részében szigorú korlátozó intézkedéseket. Ezt hivatalosan azzal indokolják, hogy ők az emberek felelősségérzetében bíznak, de a legtöbb szakértő szerint a nyájimmunitásra játszanak, illetve így próbálják mérsékelni a korlátozásokkal járó gazdasági károkat. A stratégia eddig tragikus kudarcnak látszik, írja az Index.

Svéd újságok az információszabadságról szóló törvény alapján kikérték Anders Tegnell, a svéd Covid-stratégia irányítójának hivatali levelezését a koronavírus-járvány első időszakából. Az emailek a sokak által már tényként kezelt feltételezéseket látszanak megerősíteni: a stratégia célja a nyájimmunitás minél gyorsabban történő elérése volt, és a járványügyi vezetők ennek érdekében hajlandók lettek volna (vagy inkább voltak) idős emberek életét is feláldozni.

Az egyik levélben arról ír finn kollégájának, hogy egy nyugdíjas svéd orvos azt ajánlotta nekik, hogy a fiataloknak hagyni kéne, hogy ellenőrzött körülmények között minél gyorsabban fertőződjenek át. Ennek módja lehet, ha nyitva tartják az iskolákat. (Svédországban a 16 év alattiaknak nem is zárták be az iskolákat. Most indul az új tanév, és Tegnell ellenzi például a kötelező maszkviselést az oktatási intézményekben.)

A finn járványügyi vezető erre úgy reagált, hogy ők is megvizsgálták az iskolák nyitvatartásának lehetőségét, de a modellek azt mutatták, hogy a zárás tíz százalékkal csökkentheti a Covid-19 terjedését az idősek körében (akik elkaphatják a betegséget például az unokáiktól). Tegnell erre így reagált: 10 százalék megéri ezt?

Tegnell tagadja, hogy ezek a levélváltások bizonyítanák, hogy a svéd stratégia része lett volna a nyájimmunitás elérése. Védekezése szerint itt és másutt csak elvi eshetőségekről beszélgettek.