Teljesen kettészakadt az ország

Magyarország továbbra is nyugatról keletre és északról délre „lejt".

A KSH nemrég megjelent Magyarország társadalmi atlasza című kiadványában megyénként tekintette át, hogy az emberek egészségi állapotától a bűncselekményekig mekkorák a különbségek az ország egyes területei között - írja a Népszabadság.

Hogy Magyarország népessége csökken, régóta köztudott. Az elmúlt tíz évben 400 ezer emberrel lettünk kevesebben, amit a 160 ezer fős bevándorlás csak mérsékelni tudott. Ez a fogyás azonban messze nem egyformán érinti az országrészeket.

A népesség elöregedése sem ugyanolyan mértékben érinti az egyes megyéket. Tavaly már 117 időskorú jutott száz gyerekre országosan, de három megyében (Szabolcs, Pest és Hajdú-Bihar) még mindig nagyobb a gyerekkorúak aránya, mint az időseké. Ezzel szemben Budapest, Békés, Csongrád, Zala és Vas megyében még az országos átlagnál is jóval magasabb az idősek aránya. A legnagyobb vesztesek Békés, Borsod, Tolna, Jász-Nagykun-Szolnok és Nógrád megye, amelyekben 8-10 százalékkal élnek kevesebben, mint tíz éve. Szabolcs pedig sajátos helyzetben van, mert itt kisebb mértékben csökkent a termékenység, mint más országrészekben, mégis jelentősen fogyott a lakossága, mert olyan sokan költöztek el innen.

A születéskor várható átlagos élettartam tíz év alatt a férfiaknál 2,3, a nőknél pedig 1,7 évvel emelkedett. A férfiak már több mint hetven, a nők pedig 78 évre számíthatnak. Bár a növekedés az ország összes megyéjében megfigyelhető, a korábban meglévő különbségek keleti és a nyugati megyék között továbbra is megvannak – áll a társadalmi atlaszban.

A fiúk közül a budapestiek számíthatnak a leghosszabb életre, de az országos átlagnál jobbak a Győr-Moson-Sopron, Csongrád, Pest, Veszprém és Zala megyeiek életkilátásai is. A lányok is ezekben a megyékben számíthatnak a leghosszabb életre, bár esetükben a sorrend kicsit más, Veszprém és Zala megyét követi Budapest.

A legrosszabb életkilátások mindkét nem esetében Borsodban vannak: ebben a megyében a férfiak 4,3, a nők pedig 2,2 évvel rövidebb életre számíthatnak, mint a legjobb helyzetű megyék lakói.

Egy korábbi KSH-adatsor szerint a budapesti kerületek között is óriási különbségek vannak. A leghosszabb életre a II., az V. és a XII. kerület lakói számíthatnak, míg a legrövidebbre, a VIII., a XX. és a XXIII. kerületben élők. A legjobb és a legrosszabb kerületekben élők között a nők esetében 6,4, míg a férfiaknál 8,2 év a különbség.