Tényleg afrikai állapotok uralkodtak nálunk?

 Két hőhullámon vagyunk már túl ezen a nyáron, közülük a napokban enyhülő kéthetes második egészen brutális volt, 40 Celsius-fok feletti csúcshőmérsékletekkel. Na de mi okozta ezeket az extrém időszakokat? Tényleg afrikai állapotok uralkodtak nálunk? - veti fel az Index.

Persze nemcsak a forró Afrika, hanem egy masszív anticiklon is okozhat hőgutát, ami a változékony, szeles időjárást hozó ciklonokkal ellentétben egy mozdulni alig akaró, tartósan napos időt hozó, magas nyomású (leszálló légmozgású) légköri képződmény. Legtöbbször sapkaként telepedik rá és tartja hőcsapdában a térséget, ezért nyaranként könnyedén idézhet elő emlékezetes hőhullámokat.

Most viszont Afrika felől érkezett forróság. Amit (más hőhullámokhoz hasonlóan) csak tovább erősíthetett, hogy – amint azt tudjuk – egy medencében élünk, aminek egyik következménye, hogy a környező hegységeken átjutva az ide érkező szelek lelassulnak (akárcsak a száraz, meleg bukószél, a főn), ami megint csak kedvez a hőhullámok kialakulásának.

A tartós kánikula jó barátja az évek óta vízhiányos talaj is, és a zöld, vidéki környezeténél mindig több fokkal melegebb (ezért nyáron elviselhetetlenebb) városok is (hőszigethatás).

Mindegyik faktor felerősíti az amúgy is csak nehezen kibírható, kiugróan meleg időszakokat. És ha éppen anticiklon okozza is a lassan már megszokott 35-40 fokos nyári hőségeket, nyugodtan mondhatjuk, hogy Afrikában nem ritka afrikai forróság árasztotta el az országot.

Mondhatnánk persze, hogy nyár van, és ilyenkor mindig ránk szokott törni a kánikula, de egyértelműen látható a trend, hogy a klímaváltozás miatt egyre hosszabb és intenzívebb hőhullámok lepnek meg minket.