Tényleg szüksége van az embernek húsra?

Magyarországon az év végi ünnepek hagyományosan a húst hússal jelszó jegyében telnek. A húsevés vagy nem evés kérdése ugyanakkor egyre gyakoribb dilemmája a mindennapoknak - írta a quibit.hu. Archeológiai és paleoantropológiai eredmények szerint a húsevés egyértelműen kulcsszerepet játszott az emberré válásban. A táplálkozástudomány jelenlegi állása szerint ugyanakkor a tudományos megalapozottsággal összeállított tisztán növényi alapú étrend ugyanúgy teljes értékű lehet, mint a vegyes táplálkozásé – legalábbis az egészséges felnőtteknél. Ugyanakkor az is tény, hogy a fejlődő szervezet egészséges működését és növekedését a kizárólag növényi alapú táplálkozás nem támogatja. Többek közt azért, mert „az állati eredetű élelmiszerek vastartalmának nagy része a növényi élelmiszerekben megtalálható vassal ellentétben hemkötésben van. Míg a hem-vas mintegy 15–20, addig a nem hem-vasnak mindössze 3–8 százaléka képes hasznosulni. Ezért étrendi vaspótlás szempontjából elsősorban a húsokat (borjú, sertés, hal), a májat, valamint egyéb belsőségeket kell kiemelni” – olvasható a Házi Gyermekorvosok Érdekképviseleti és Szakmai Egyesületének vashiányról, illetve annak megelőzéséről szóló ismertetőjében. Igaz ugyanakkor, hogy  megfelelő mennyiségű C-vitamin-forrású táplálékkal egyidejűleg fogyasztva a növényi vas felszívódása is többszörösére fokozódik. 

A vas mellett a B12-vitamin miatt sem mindegy, hogy fogyaszt-e az embergyerek állati eredetű élelmiszert. A Pécsi Tudományegyetem Táplálkozástudományi és Dietetikai Intézetének összefoglalója szerint ez a vízben oldódó vitamin  kizárólag állati eredetű élelmiszerekből vihető be a szervezetbe táplálkozással.

Táplálkozás-élettani alapvetés, hogy a fehérjék felépítésében húsz aminosav vesz részt, amelyből kilencet az emberi szervezet nem képes szintetizálni, így azokat mindenképp kívülről lehet bevinni. Legkézenfekvőbben: táplálkozással.

Az izoleucin, leucin, lizin, metionin, fenil-alanin, treonin, triptofán, valin és gyermekkorban a növekedésben és a szöveti regenerációban szerepet játszó hisztidin azok az úgynevezett esszenciális aminosavak, amelyek legfőbb forrásai az állati eredetű termékek. A táplálkozástudományi kutatások azt bizonyítják, hogy bár külön-külön a növények is tartalmaznak esszenciális aminosavakat  – a hüvelyesek sok lizint, a gabonák pedig jelentős mennyiségű metionint –  a tőkehúsokban, a húskészítményekben, a halakban, a tejben, a tejtermékekben és a tojásban lévő komplett fehérjék tartalmazzák csak az összes esszenciális aminosavat a megfelelő mennyiségben.

További részletek a teljes cikkben