Terápia nélkül az autista gyerekek

A sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek fejlesztése terén jelentkező hiányosságok pótlására hívta fel Székely László ombudsman az állami iskolafenntartónak és az emberi erőforrások miniszterének figyelmét. Az alapjogi biztoshoz ugyanis számos panasz érkezett arról, hogy a gyermekek nem kapják meg a szükséges terápiát, emiatt pedig jelentős visszaesés tapasztalható az érintettek egészségi és fejlettségi állapotában. Megállapítása szerint súlyos visszásságokat okoz a logopédiai, valamint az óvodai és iskolai pszichológiai ellátás területén feltárt szakemberhiány – olvasható az mno.hu portálján.

A problémát – amely főleg az autizmussal küzdő gyermekeket érinti – az ombudsman mellett az ágazat más képviselői is elismerik. Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karának vezetősége szerint a tanítók és a tanárok képzésében nem jelenik meg erőteljesen az autizmussal élő tanulók integrációjával kapcsolatos ismeretanyag, a fenntartók pedig gyakran nem fektetnek kellő hangsúlyt arra, hogy szakirányú végzettségű gyógypedagógust alkalmazzanak, illetve nem adnak megfelelő támogatást dolgozóik továbbképzéséhez. Kifejezetten autizmussal foglalkozó továbbképzés és szakirány egyébként csak néhány éve van a felsőoktatásban, ezért még eleve túl kevés a végzett specialista az összes felvetődő igény kielégítéséhez.

Az Autisták Országos Szövetsége (AOSZ) személyi és tárgyi feltételek hiányosságáról számolt be a biztosnak. Kiemelték: míg korábban az iskolák saját hatáskörben dönthették el, hogy a diákok szükségleteinek megfelelően milyen szakembereket alkalmaznak, addig az oktatási rendszer központosítása óta nehézkesebb lett az eljárás, a központi irányítású rendszer már nem tud elég rugalmasan reagálni a helyi igényekre. Emellett mind az AOSZ, mind pedig az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) azt tapasztalta, hogy  gyerekek állapotát felmérő szakértői bizottságok olyan sablonos, pontatlan, hiányos szakvéleményeket állítanak ki, amelyekből sem a szülő, sem az iskola, sem a hatóság számára nem derül ki érdemben, hogy az óvodás vagy iskolás gyermek pontosan milyen fejlesztésre jogosult.