Országszerte 54 ezren vártak műtéti beavatkozásra október végén a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) online adatbázisa alapján.
Az egészségügyi intézmények átalányfinanszírozása, valamint az orvosok és szakdolgozók ösztönzésének hiánya egyaránt hozzájárul ahhoz, hogy nem csökken a műtéti beavatkozások több mint ötvenezer főt számláló várólistája. Sajtóértesülések szerint már a döntéshozók asztalán hever egy, a hatékonyság javítását célzó javaslat, amely a listák hosszának adminisztratív eszközökkel való csökkentését is tartalmazza - írta a Magyar Hang hetilap.
Országszerte 54 ezren vártak műtéti beavatkozásra október végén a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) online adatbázisa alapján. Ez azt jelenti, hogy a pandémia miatti korlátozások elmúltával, az elmúlt fél évben sem sikerült csökkenteni a várakozási időt. A koronavírus-járványt megelőzően is komoly, de a jelenleginél lényegesen kisebb problémát jelentett, hogy bizonyos beavatkozásokra hónapokat kellett várni. Akkoriban a mostanihoz képest feleekkora volt a sor, a NEAK jellemzően 25–28 ezer főt tartott nyilván a várólistákon. Ám a szám már 2021 végére meghaladta az 50 ezret, nyárra pedig az 55 ezret. A számok azt is igazolják, hogy a közellátáshoz való hozzáférés – legalábbis a különböző típusú műtéti beavatkozások tekintetében – nagyon komoly eltéréseket mutat az ország különböző részein.
A NEAK adatai szerint csípőprotézis-műtétre 8244-en várnak átlagosan 142 napot – a leghosszabb időt, 225 napot a Dél-Dunántúlon, a szerencsés dél-alföldiek csak 72 napot. Térdprotézisre több mint 11 ezer embernek lenne szüksége, ők országos átlagban 232 nap után kerülhetnek kés alá, de például a dél- és nyugat-dunántúli régiókban 405, illetve 406 napos a várólista.
A teljes cikket a Magyar Hang november 4-én megjelent, 2022/45. számában találja.