Térképen Európa legrosszabb levegőjű városai – köztük Budapest

372 európai várost rangsorolt a levegőszennyezettség szintje alapján az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA): az élbolyban, tehát a legtisztább levegőjű városok között főként skandináv országok végeztek, míg Budapest a 242., Pécs a 246., Veszprém a 254., Szeged a 274., Győr pedig a 295. helyet csípte el, írja a Qubit.

Az EEA a légszennyezettség mérésére a levegőben szálló finompor (PM2,5) átlagos koncentrációját használta a 2022-es és 2023-as évekre vonatkozóan, majd a kapott értékek alapján rangsorolta a városokat a legtisztábbtól a legszennyezettebbig. Azért a PM2,5 értéket vette alapul, mert ez a légszennyező anyagok közül a legkárosabb az egészségre. Magyarországon tavaly átlagosan 14,1 mikrogrammot tett ki köbméterenként, miközben a WHO által 2021-ben ajánlott határérték évente átlagosan 5 mikrogramm. A Magyarországon mért érték átlagosan mintegy kilenc hónappal rövidíti meg az országban a várható élettartamot.

A magyar városok a közepesen szennyezett kategóriába, vagyis a köbméterenkénti 10-15 mikrogrammos sávba esnek. Szakértők szerint a levegőszennyezés elsődleges oka évek óta a fűtés és a közlekedés, és az sem meglepő, hogy az EEA térképe alapján az 1,6 milliós Budapest jobb levegőjű olyan vidéki városoknál, mint Győr, Pécs vagy Veszprém. Szabó Árpád urbanista szerint nem érdemes bedőlni a „gonosz, szennyező nagyváros” stigmájának: aki nagyvárosi környezetben él, kevesebbet közlekedik, kevesebbet fűt, kisebb háztartásban lakik, és általában alacsonyabb a károsanyag-kibocsátása, mint aki vidéki, családi házban él és autóval közlekedik. Lehoczky Annamária éghajlatkutató szerint a szilárd tüzelés, főképp a helytelen változata Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a magyarországi átlaghoz képest további két hónappal rövidíti meg az emberek életét az Air Quality Life Index mérései alapján.

További részletek a Qubit cikkében.