Tétova egészségügyi toporgás, romló statisztikák

A Fidesz a választások előtt nem mer szembe menni az orvosokkal, nem akarja rontani helyi jelöltjei esélyeit. Közben azonban érik az összefogás a terület civil szervezetei és szakértői között, szerintük sürgősen lépni kellene, mert az ellátás mai szerkezete nem hatékony, viszont nagyon drága. A kormány 2017-ben kiemelt célnak tekinti a népegészségügyi programok tervezését és megvalósítását – ezt üzente az egészségügyi államtitkárság január 1-jén kiadott közleményében – írja a Népszava – online.

Az évszám tetszés szerint átírható az utóbbi évtized – sokak szerint akár az utóbbi negyedszázad – bármelyik évére. Legalább ilyen régi a felismerés, hogy nagy bajban van a magyar egészségügyi ellátórendszer és ennek következtében mindazok, akiknek szükségük lenne egy jobban működő, korszerűbb, szabályozottabb és így áttekinthetőbb alap-, szak-, és kórházi ellátó hálózatra. Mégsem született a rendszer egészét átgondoló és újraszabályozó terv, márpedig amíg nincs ilyen, addig nem javulnak a statisztikai adataink sem.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Nők és férfiak 2015 címet viselő kis kötete összehasonlító adatokat közöl a két nem életkilátásairól, a vezető halálokokról, egészségi állapotról, valamint oktatási, szociális, foglalkoztatási és jövedelmi viszonyairól. A romló tendenciák azt üzenik, bármilyen megdöbbentőek az adatok, a kormány nem foglalkozik velük.

Pedig nem először szembesül a humántárca sem a riasztó számokkal. Tavaly szeptember végén épp a minisztérium egyik háttérintézménye, az azóta megszüntetett Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet (NEFI) hozta nyilvánosságra Egészségjelentés 2015 című tanulmányát, amelyben bevallottan a „hazai egészségveszteségek csökkentéséhez" akartak információkat nyújtani. A kötet szerkesztői beismerték, hogy a beavatkozások pozitív hatásai még nem látszanak, halálozási mutatóink sokkal rosszabbak, mint az Európai Unió más országaiban, „sőt sok esetben nőtt a lemaradásunk".