• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Tévhitek helyett tények az áttétes emlőrákról

Lapszemle 2021.10.28 Forrás: MedicalOnline
Tévhitek helyett tények az áttétes emlőrákról

Az onkoteamek bevezetése 18 százalékkal mérsékelte az emlőrák okozta halálozást.

A nők körében az egyik leggyakoribb halálok az emlődaganat, amely az összes daganatos megbetegedés 14 százalékát teszi ki. A halálozások számát egyharmadával csökkenthetné, ha a nők 70 százaléka részt venne a szervezett szűréseken, írja a MedicalOnline.

Évente mintegy 8 ezer új mellrákos beteget diagnosztizálnak – mutatják a 2018-as adatok –, ugyanakkor minden évben mintegy 2200 embert veszítünk el a kór miatt. Bár a mortalitást az elmúlt másfél évtizedben nem sikerült csökkenteni, ám érdemi emelkedés sem volt tapasztalható. Minderről egy keddi, az áttétes mellrákot fókuszba helyező workshopon beszélt Boér Katalin, a Szent Margit Kórház Onkológiai Osztályának vezető főorvosa, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy az emlőrák miatt kezelt nőknél akár évtizedekkel az első műtét után is megjelenhet recidíva, áttét, vagy az ellenoldali emlőben tumor, ezért a betegek mintegy tíz százaléka élethosszig tartó utánkövetést igényel.

A melldaganatok kétharmada tejcsatornából indul ki, míg 5-10 százaléka lobuláris. Az örökletes emlőrákok részaránya 10 százalék alatt marad, az utóbbi évek kutatásai már arra is rámutattak, hogy BRCA1 és BRCA2 mellett legalább tíz olyan gén van, amelyek mutációja növelheti a kór kialakulásának esélyét. Boér Katalin szerint a genetikai vizsgálat azoknál a nőknél indokolt, akiknél a családi anamnézisben halmozottan fordult elő emlő- vagy petefészekrák, mert ez meghatározhatja a terápiás tervet.

A melldaganatok 65-75 százaléka hormonpozitív, 15-20 százalék HER2 pozitív, 15 százaléka triplanegatív. A kezelésben egyre inkább teret nyernek az egyénre szabott, célzott kezelések, az elmúlt évtizedek tapasztalatai arra is rámutattak, hogy ha a daganat biztonsági zónával eltávolítható, és a beteg megkapja a szükséges sugárterápiát, a túlélési esélye megegyezik a radikális emlőeltávolítással elérhető eredménnyel. A gyógyulás szempontjából ugyancsak nagy a jelentősége a szakmák együttműködésének: az onkoteamek bevezetése 18 százalékkal mérsékelte az emlőrák okozta halálozást – mondta a főorvos.