A család élő szervezet, rendszer, ha egyik tagjának baja esik, megbetegszik, az az egész szervezetet érinti.
Sajnos az embereket szülőségük nem vértezi fel a betegségekkel szemben. Ha baj van, s az anya vagy az apa tartós és komoly betegségbe esik, kórházi kezelésre szorul, akkor a kisgyermeknek őszintén, a korának megfelelő nyelven szükséges elmagyarázni, hogy mi is történik. A család élő szervezet, rendszer, ha egyik tagjának baja esik, megbetegszik, az az egész szervezetet érinti, pláne a kisgyermeket, aki láthatatlan köldökzsinórral kapcsolódik szüleihez, és akkor is megérzi a bajt, ha a felnőttek nem beszélnek róla – vázolta fel a Szabad Föld – online oldalán Nógrádi Csilla klinikai szakpszichológus, miért is lenne nagyon fontos olyan esetekben is komolyan venni a csemetét, mikor nem vidám dolgokat kell vele megbeszélni.
A titkolózás, a családi otthonra nehezedő rossz hangulat az életkortól, a személyiségtől függően eredményezhet olyan tüneteket, mint a bepisilés, körömrágás, dadogás, tikkelés, depresszió, tanulási és magatartásbeli zavarok, vagy akár a hasfájás, hányás, allergiás reakciók – sorolta a szakpszichológus Peer Krisztina, milyen traumatikus lehet már maga a szülő betegsége is, főleg az elhallgatással súlyosbítva. A kisgyermekben akár bűntudatot kelthet: önmagát okolhatja a betegség kialakulása miatt („mert biztos rosszalkodtam, azért…"), vagy dühös lehet, amiért amiért a szülő „cserbenhagyta". A tabusítás tehát a legrosszabb megoldás az ilyen helyzetben.