Titkolják, mi lesz a kórházrendszerrel

Ma ugyan véget ér Szócska Miklós második "országjáró" körútja, lényegében még mindig titkos, hogy mit történik a kórházrendszerrel jövőre. A megbeszéléseken az államtitkár az általa "érintettnek" nevezett vezetőket tájékoztatta a menetrendről: januárban a fővárosi és megyei kórházak, 2013-ig pedig az összes hazai fekvőbeteg-ellátó intézmény állami tulajdonba kerül (az önkormányzatok csak a járóbeteg-ellátásért lehetnek felelősek). Hogy a rendszer átalakítása után mely intézmények maradnak meg, nem derült ki a találkozókon, arról azonban már korábban lehetett hallani, hogy zárt ajtók mögött zajlanak a tárgyalások egyes kórházak sorsáról.

Az már június 1-jén kiderült: nyolc térségre osztják az országot, kijelölve az egyenként 1-1,6 millió lakos ellátásáért felelős körzeteket, amelyeken belül minden szinten el kell látni a helyieket, sőt, jövő májustól csak az adott körzeten belül választhatják meg "szabadon" orvosukat a betegek. A körzeteknek lesz egy térségi központja, azaz egy csúcskórháza, de megmaradnak az országos intézmények és a megyei kórházak is, vélhetően egy-egy szakterületre specializálódott fekvőbeteg-ellátó intézményekként.

A Heti Válasz szerint a városi kórházakra ennél jóval komolyabb áldozat vár; a kabinet persze néhányat megőriz, más kisebb intézmények aktív ágyait azonban megszüntetik, helyükbe krónikus vagy hosszú idejű ápolási osztályokat hoznak létre. Ahol ez nem működik, ott a városi kórházak kényszerűen egynapos beavatkozásokra, illetve járóbeteg szakrendelésre válthatják profiljukat, vagy bezárnak.

A hetilap egy olyan titkos dokumentumhoz is hozzájutott, mely a baleseti sebészeti ellátásban jövő május után résztvevő intézményeket, illetve azok ellátási körét is jelöli. E térkép sok, ma még működő városi kórházat nem jelölt, ám a lap állítása szerint: "minden egyes orvosszakmához más-más térkép tartozik majd, és szakmánként változik az országos hálózatban résztvevő intézmények köre" is. Mindez azt jelenti, hogy noha a térségi központokról, a megyei kórházakról, valamint néhány városi intézményről már biztosan tudni, hogy megmaradnak, azonban több tucatnyi, főként kisebb, városi kórház sorsa bizonytalan még mindig. Könnyen problémát okozhat, hogy bár közeledik az év vége, továbbra sem tudják az emberek, mely intézményekben látják majd el őket.

Újabb kérdés, hogy az újfajta körzetesítés milyen pluszterhekkel jár majd a betegek számára, hiszen már az is biztos, hogy esetenként messzebbre kell utazni. Mindezzel azonban nem is lenne baj, ha ezt követően minőségi ellátásban részesülne a paciens. Jövőre azonban jelentős veszteséggel számol az egészségügy, így kórházfejlesztésre csak uniós forrásokból, valamint a várható kórházbezárások után eladott ingatlanokból lesz lehetőség.