Tíz beszédes statisztikai adat Magyarországról

Megjelent a Központi Statisztika Hivatal (KSH) Magyar Statisztikai Zsebkönyve, 2018. Rengeteg adat, majdnem 250 oldalon keresztül, piciben, mert zsebkönyv. Miután a statisztikák jó része valamiért 2010-es számokat vet össze a legfrissebbekkel, van egy honnan hova jutott az ország az elmúlt 8 évben hangulata. Számos olyan mutató van, amit a közszolgálati híradóban biztosan nem fognak bemondani. A 444.hu ragadott ki részleteket a kiadványból.

Halálozások

Az ország demográfiai adatai rosszak, ebben nincs újdonság. Általában a csökkenő születésszám kap nagyobb hangsúlyt, de a halálozások száma sem alakul jól. Nem csökkent, sőt még nőtt is. (A 2018-as számok még kerekítettek, de nagy eltérés nem lesz a végleges adattól.) A daganatos betegségben elhunytak számát 2010 óta nem sikerült csökkenteni, továbbra is kiugróan sokan halnak meg a keringési rendszer betegsége miatt, és jelentősen nőtt (2010 óta szintén) a légzőrendszeri betegség miatt elhunytak száma. A legtöbb férfi 65-69 éves korban hal meg, a legtöbb nő 85-89 évesen. Az EU 28 tagállam között 2017-ben Magyarországon volt a negyedik legmagasabb az ezer lakosra jutó halálozások száma, Bulgária, Lettország és Litvánia mutatói rosszabbak csak . idézték a halálozási adatokból.

Kórházi ágyak száma vs. stadionok

A stadionokról nincs külön statisztika a zsebkönyvben, de a működő kórházi ágyakról igen. 2010-ben 71 216 volt, 2017-ben 68 263. Az épülő Puskás Stadion férőhelyeinek száma: 67 889. Az összes új szék az új vagy felújított, vagy még épülő stadionokban: 232 649. A költség 334 milliárd forint.

Tízezer lakosra jutó működő kórházi ágy: 69,8.

Tízezer lakosra jutó új szék a már átadott vagy még készülő stadionokban: 237,8 - játszik a számokkal a lap. A teljes cikk itt olvasható