Tíz évre jegelték Gyurcsányék a Lipótot

Nagy szakmai-, és közfelháborodás övezte a lipótmezei pszichiátria (OPNI) 2007-es bezárását, ahol addig a pszichiátriai és addiktológiai gondozottak ellátása mellett a stroke-os és neurológiai betegek gyógyítását is végezték világszínvonalon. A II. kerületi önkormányzat akkor úgy módosította városrendezési és építési szabályozását, hogy az ingatlanegyüttes és az azt övező park ne lehessen az ingatlanspekulánsok martaléka.

Bár sokan gondolták úgy, hogy üzleti érdekek álltak a bezárás hátterében, a szakma – ideológiai alapú – módszertanváltásról beszélt, azaz egyfajta elmozdulásról a tébolydáktól az alternatív szolgáltatások irányába. Mivel azonban utóbbiak kiépítésére nem került sor, a társadalom súlyos árat fizetett az elsietett akcióért.

A bezárást követően a hajléktalanná tett betegek ellepték az utcákat, többen öngyilkosok lettek a szervezetlen ellátás miatt, az OPNI szakmai gárdája pedig szétszéledt.

A Pesti Srácok múltidéző összeállításában az OPNI egy részének tervezett újranyitása kapcsán idézi fel a Gyurcsány-kormány egyik legvitatottabb intézkedésének körülményeit és azt, most mi a helyzet.

A portál megkereste a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t is (MNV), amelytől arról érdeklődtek, valóban fölmerült –e az egykori OPNI épületegyüttesének újra használatba vétele. Szerették volna azt is megtudni, az OPNI bezárását követő időben milyen felhasználási ötletek merültek fel, illetve a nevezett időszakban milyen esetleges állapotromlás következett be.

Az MNV válaszában elmondta, az (OPNI) ingatlan-együttes hosszú távú hasznosítása átgondolt, összetett, végrehajtható és kellő mértékű forrásokra is támaszkodó koncepciót követel meg.

Figyelemmel kell lenni természetbeni sajátosságaira is, melyek jelentős mértékű korlátokat szabnak. Ilyen korlát például az ingatlan-együttes nagy kiterjedése (cca. 41 hektár), az azon fekvő felépítmények jelentős területe (cca. 39 000 nm) és száma (35 db) és nem utolsó sorban a műemléki jogi jelleg is.

További korlát, hogy az ingatlan-együttes területének több mint felén az erdészeti hatóság nyilvántartásában üzemtervezett erdő található, ezért az ingatlan művelési ágának ingatlan-nyilvántartási rendezését követően az ingatlan a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 3. § (3) bekezdése alapján közös tulajdonosi joggyakorlása alá kerül.

Ez azt jelenti, hogy a jövőbeni hasznosítás esetén az MNV Zrt. és a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet a tulajdonosi jogaikat egymással együttműködve kötelesek gyakorolni. További szempont, hogy a jelenleg hatályos kerületi szabályozási terv szerinti az ingatlan-együttes különleges egészségügyi szociális erdő, különleges egészségügyi létesítmények területe övezeti besorolású.

Az MNV Zrt. emellett kiemelte, az ingatlan-együttes – éppen annak műemléki és erdő besorolásából következően is – nem értékesíthető. A hosszú távú hasznosítási cél eléréséig is, az ingatlan-együttest az MNV Zrt. folyamatosan üzemelteti, állagmegóvását biztosítja. A teljes összeállítás