Utoljára az ezredforduló előtt jártak olyan kevesen felsőoktatási képzésre, mint idén.
Egy év alatt több mint tízezerrel csökkent a hallgatói létszám, így már csak 295 ezren vesznek részt felsőoktatásban. Háromszázezernél kevesebb hallgatót utoljára az 1998/99-es tanévben mértek - írta a vg.hu.
Radó Péter oktatáskutató a lapnak korábban úgy fogalmazott: az elmúlt években kétszer annyival csökkent a felsőoktatásba belépők száma, mint amennyivel a demográfiai okok indokolták volna.
A KSH szerint a 2015/2016-os tanévben felsőoktatási intézményekben 210 ezren tanulnak nappali képzésben, 7 ezer fővel kevesebben, mint az előző évben. Közülük 195 ezer fő – a hallgatók 93 százaléka – alap-, mester- vagy osztatlan képzésben folytatja tanulmányait. A felsőoktatás részidős formáit több mint 85 ezren választják az idei tanévben, 4 ezer fővel kevesebben, mint tavaly (73 ezren levelező tagozatra jártak). Radó további mérséklődésre számít, miután a teljes létszám csak késéssel követi az új belépők számának visszaesését, és a kormánynak feltett szándéka, hogy zsugorítsa a felsőoktatást.
A folyamatokkal összhangban zuhannak az oktatásra fordított kiadások (a GDP arányában a 2010-es 4,75 százalékról 2013-ban 3,93-ra csökkentek, és azóta se nőttek az oktatási befektetések), és így már nemcsak Európai nyugati feléhez, hanem a régióhoz viszonyítva is kevesebbet költ a területre az ország.
Cáfol a szaktárca - A felsőoktatásban hallgatók létszámváltozásának okai