101 milliárd forintra nem lehet azt mondani, hogy az semmi, de csak a szinten tartásra lesz elég, az ágazat rendbetételére aligha.
A jövő évi költségvetésben az egészségügyre jutó plusz 101 milliárd forintra nem lehet azt mondani, hogy az semmi, de csak a szinten tartásra lesz elég, az ágazat rendbetételére aligha – mondta a Világgazdaságnak Kincses Gyula egészségügyi szakértő. Kiemelte, hogy azon a területen, ahol az egészségügyben a legtöbben dolgoznak – vagyis az alapellátásban és az összevont szakellátásban –, 12 százalékos bérnövekedés lesz, de ennek nagy része a már beígért 8 százalékos emelésre megy el, vagyis nem igazán marad mozgástér.
Tavaly is a nemzetgazdasági átlag alatt volt az egészségügyben dolgozók bruttó átlagkeresete – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Magyarország 2017 című kiadványából. Az elmúlt évben 12 ezer forinttal maradt el a humán egészségügyi ellátásban dolgozók bruttó havi bére a 297 ezer forintos átlagtól. A KSH adatai szerint az egészségügyi szakmák közül csak az orvosok bruttó átlagbére haladta meg a nemzetgazdasági átlagot, igaz, a szakorvosoknál ez magasabb volt bruttó 560 ezer forintnál is.
A Magyar Nemzeti Bank 22 pontból álló modern egészségügyi javaslatai között is szerepel az egészségügyi dolgozók átlátható bérezési rendszerének kialakítása, a teljesítményvolumen-korlátok felülvizsgálata, a háziorvosi rendszer funkcióinak erősítése, az egynapos ellátás kapacitásának növelése, a rendszeres állapotfelmérések és szűrővizsgálatok támogatása, illetve a telemedicina fejlesztése is.