Tízezrek halnak meg úgy, hogy haláluk megelőzhető lett volna

Ha csak a hazai statisztikákat nézzük, nem feltétlenül látszik, mennyire nem tesz Magyarország eleget azért, hogy kevesebben haljanak meg olyan ok miatt, ami megelőzhető lett volna. Pedig egyértelmű az összefüggés az egészségügyi kiadások és a között, hogy meddig élnek az emberek, és azon belül meddig élnek egészségesen - írja a 24.hu.

Magyarország népessége 1980-ban volt a csúcson, akkor 10,7 millióan voltunk – azóta folyamatosan csökken a lélekszám. Tízmillió fölé 1961-ben kerültünk, és utoljára 2010-ben értük meg ezt. Jelenleg nagyjából annyian élünk az országban, mint az ötvenes évek közepén. Elég egyértelmű a trend.

 

A múlt század kezdetén még évente több mint 177 ezren haltak meg, aztán fokozatos csökkenés következett,  az ’50-es, ’60-as évekig, amikor 100 ezer alatt is volt az éves halálozási szám. Aztán 1993-ig többnyire emelkedett, utána megint inkább a csökkenés volt a jellemző, de az utóbbi években ismét mutatkozott némi emelkedés, és 2018-ban ismét 131 ezer fölé nőtt a halálozások száma.

A születések számában a kormányzati intézkedések ellenére eddig nem állt be a fordulat, legfeljebb annyi történik, hogy egyik évben kicsivel csökken, a másikban kicsivel nő a szám. Az utóbbi három évben, 2016 és 2018 között például évről évre csökkent.

A természetes fogyás és szaporodás mérlege 1981-ben fordult mínuszba, onnantól minden évben többen haltak meg Magyarországon, mint ahányan születtek. 1954 számított a csúcsévnek, akkor több mint 116 ezerrel haladta meg a születésszám a halálozásokét – ez a közismert Ratkó-korszak, az abortusztilalom és a gyermektelenségi adó éveire esett, ezeket az intézkedéseket 1956-ban törölték el. 2018-ban már 41 ezerrel volt magasabb a halálozási, mint a születésszám, ami az utóbbi folyamatos visszaesésének tudható be.

Vezető halálok a keringési rendszerek betegsége – a rendszerváltás körüli években haltak meg ilyen okból a legtöbben, s bár a szám azóta csökkent, még mindig toronymagasan ez vezet a halálokok között. Pozitívum, hogy csökkent az öngyilkosságok és a végzetes kimenetelű balesetek száma, viszont a daganatos betegségek változatlanul sok áldozatot szednek, és egyre többen halnak meg légzőszervi megbetegedésben is.

Ha azonban nem csak a magyar adatokat nézzük, egészen más kép rajzolódik ki. A GKI az egészségügy helyzetéről szóló idei tanulmánya azt írja, hogy a halálozási statisztikában vezető keringési rendszeri betegségeket tekintve a visegrádi országok közül Magyarország mutatója a legrosszabb. Bár jóval kisebbek az országok közti különbségek, de a daganatos betegségeknél is a magyar érték a legmagasabb, sőt az emésztőrendszeri betegségeknél és az öngyilkosságnál is Magyarország vezet.

A százezer lakosra számított megelőzhető halálozás szintén nálunk a legtöbb: 385. A 9,7 milliós lélekszámra vetítve ez azt jelenti, hogy mostanában évente mintegy 37 ezren halnak meg úgy Magyarországon, hogy megelőzhető lett volna a haláluk.

További részletek a cikkben.