• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Tízmilliárdok maradhatnak a betegeknél

Lapszemle 2020.10.08 Forrás: növekedés.hu
Tízmilliárdok maradhatnak a betegeknél

Az orvosi bérek radikális emelésével egy időben azt is elfogadtatta a parlamenttel, hogy már a jövő évtől vesztegetésnek minősül a hálapénz.

Becslések szerint akár a százmilliárd forintot is elérheti az az összeg, ami a magyar betegektől évről-évre paraszolvenciaként az orvosok zsebébe vándorol. A kormány most egy huszárvágással igyekszik véget venni ennek a gyakorlatnak: az orvosi béreket radikális emeléséről egy időben azt is elfogadtatta a parlamenttel, hogy már a jövő évtől vesztegetésnek minősül a hálapénz elfogadása, de az adása is, írja a növekedés.hu

Nagyon eltérő becslések jelentek meg az elmúlt években arról, hogy mennyit költ Magyarországon a lakosság hálapénzre: az összeg 20 és 100 milliárd forint között szórt.

A KSH legutolsó háztartásstatisztikájából az látszik, hogy a hálapénz összege nyolc év alatt több mint kétszeresére nőtt, míg 2010-ben minden magyar, beleértve a csecsemőket is, évente átlagosan 1798 forint került a borítékba, 2018-ban már 3827 forint.

A legtöbbet, átlagosan 8532 forintot a 65 év feletti korosztály fizet, ők veszik igénybe leginkább az egészségügyi ellátást. Erre bizonyíték az is, hogyazok a háztartások költenek a legtöbbet hálapénzre, ahol csak idősek élnek: évente átlagosan 4157 forintot.  Az egyszemélyes háztartásban élő időskorúaknál ez a kiadás a 10 ezer forintot is meghaladja.A budapestiek adják a legmagasabb összeget, évente és fejenként átlagosan 7054 forintot, míg a legkevesebbet az Alföldön élők teszik a borítékba: alig több mint kétezer forintot. A zsebből fizetett egészségügyi költségeknek 2010-ben még csak a 4,8 százalékát adta a paraszolvencia, 2018-ban már a 6,1 százalékát.

A Nézőpont Intézet 2016-os, hálapénzzel kapcsolatos korábbi kutatása szerint minden második ember ad pénzt az orvosnak, de korántsem hálából, sokkal inkább azért, hogy valamilyen előnyhöz jusson, vagy mert kényszerítve érzi magát erre. A felmérés megállapítása szerintaz egészségügy a szürkegazdasággal leginkább fertőzött területek egyike.

Ugyanabban az évben a Transparency International Magyarország (TI) is azt találta, hogy a paraszolvencia olyannyira a magyar egészségügy része, hogy a közszolgáltatások között kenőpénz tekintetében a leginkább érintett terület az egészségügy.

Az egészségügyi piackutatásokra szakosodott Szinapszis Kft. 2017-ben végzett közvélemény-kutatásában arra a következtetésre jutott, hogyaz orvosok 96 százaléka olyan egészségügyi rendszerben szeretne dolgozni, ahol egyáltalán nincs hálapénz.