Több a Lyme-kóros beteg

Bár a kullancs okozta agyhártyagyulladásos betegek száma esztendők óta nem nőtt (60-70 évente), egyre többen fordulnak orvoshoz az enyhébb lefolyású Lyme-kórral – derült ki az ÁNTSZ nyilvántartásából. 1998 óta vannak központi adataink e megbetegedések számának alakulásáról. Érdekes, hogy 2007-ben mértük eddig a legalacsonyabb arányt (kevesebb, mint ezer), a következő évben azonban a legmagasabb értéket (1811 fő) kaptuk – mondta Zöldi Viktor, az Országos Epidemiológiai Központ főtanácsosa.

Világszerte mintegy 700 ismert faj tartozik bele a kullancsfélék (Ixodidae) családjába. Hazánkban közülük mintegy két tucat honos, s az emberre mindössze a közönséges kullancs (Ixodes ricinus) veszélyes, ezt több mint 300 gazda állatfajról gyűjtötték már be a szakértők. Az általuk terjesztett két legfontosabb betegség, a vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás, valamint a baktérium által okozott Lyme-borreliosis. Az előbbivel minden ezredik, míg az utóbbival minden 4-5. egyed fertőzött. Védőoltás kizárólag az agyvelő- és agyhártyagyulladás ellen van.

Ismert, hazánkban az Országos Tisztifőorvosi Hivatal uniós direktíváknak megfelelően 2007. augusztus 10-től tiltotta be az egyetlen, Magyarországon kullancsirtásra engedélyezett permetezőszer (Actellic 50 EC) forgalmazását. A főtanácsos szerint azonban ez nem függ össze egyértelműen a Lyme-kóros betegek számának növekedésével.

Jelenleg az EU államaiban nincs engedélyezett kullancsirtó szer (biocid termék). Irtás helyett így a parazitákat a zöld területek fokozott gondozásával, valamint riasztókkal, lehet távol tartani. Három-négy alapösszetevő alapján (picaridin, dietil-toluamid, permetrin, etil-butil-acetil-ami-nopropionát) az üzletekben és gyógyszertárakban körülbelül 20-30 olyan termék kapható, amely több órán át védelmet nyújt, mert szagával távol tartja a parazitákat – mondta Szolnoki István, az ÁNTSZ főosztályvezető-helyettese.

A szakértő szerint a jövőben az entomopatogén gombák jelenthetik a megoldást e problémára. Ezek anélkül támadják meg és pusztítják el a vérszívókat, hogy kárt tennének a környezetben. Behatóbban azonban eddig csak néhányat vizsgáltak. 2006-ban Bratek Zoltán és Bózsik Béla Pál magyar kutatók létrehoztak egy ilyen rovarirtó szert, amely információk szerint az idén kapta meg a szabadalmi jogot.

Az egyéni felelősségen van a hangsúly – nyomatékosította Zöldi Viktor. Ha a természetbe megyünk, vegyünk fel olyan ruhákat, amelyek valamennyire védelmet jelentenek, s legkésőbb a kirándulás végén nézzük át magunkat és szeretteinket, hogy van-e rajtuk kullancs. Amennyiben van, azt a lehető legrövidebb időn belül el kell távolítani. Jobb, ha a naptárba is bejegyezzük, hogy mikor történt a csípés, ezzel szükség esetén később segíthetünk az orvosnak felismerni a fertőzöttségre utaló tüneteinket.