Valószínűsíthető, hogy 10 év múlva már Kína lesz az Egyesült Államok közvetlen kihívója a kutatás-fejlesztési vetélkedésben.
Miközben az Európai Unió folyamatosan az Egyesült Államokkal és Japánnal próbál lépést tartani a globális innovációs versenyben, elfelejtkezik arról, hogy az egyelőre még hátrébb lévő versenyzőkre is vessen egy pillantást. Pedig valószínűsíthető, hogy 10 év múlva az EU-t "átugorva" már Kína lesz az Egyesült Államok közvetlen kihívója a kutatás-fejlesztési vetélkedésben – állapította meg nemrég egy uniós tanulmány.
A kínaiak előretörése ugyanakkor nemcsak az EU, de hosszabb távon az USA pozíciójára is fenyegetést jelent. Az elnök által kinevezett és a washingtoni kongresszus jóváhagyásával működő nemzeti tudományos tanács (NSB) nemrég kiadott helyzetértékelése szerint az USA dominanciája a globális innovációs versenyben "jelentősen lemorzsolódott" a kínai és más ázsiai államok által alkalmazott agresszív tudományos politika következtében. Az NSB erőteljes aggodalmának adott hangot a jelentésben amiatt, hogy Kína, illetve a többi nagy ázsiai gazdaság teljesen maguk mögé szorítják az USA-t az úgynevezett tiszta technológiák, vagyis a megújuló energiával, energiahatékonysággal, hulladék- és szennyvízkezeléssel és hasonló területekkel kapcsolatos iparágakban.
Az Egyesült Államok domináns szerepét ugyanakkor egyelőre még nem lehet megkérdőjelezni. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legutóbbi, januárban kiadott technológiai és tudományos felmérése szerint az Egyesült Államok adta a k+f kiadások növekedésének 40 százalékát az összes tagállam körében. Az USA-ban jegyezték be ezenfelül 2004 és 2006 között a világszerte kidolgozott összes gyógyszeripari, illetve nano- és biotechnológiai szabadalom több mint 40 százalékát, miközben Kína és India együttesen érték el csak az 5 százalékot.