Több ág is húzza az orvosokat

Tökéletesen egyetért a Magyar Orvosok Szövetsége (MOSZ) a lap azon felvetésével, hogy a kórházban dolgozó orvosok bérrendezése égetőbb feladat volt a háziorvosok jövedelmi helyzetének javításánál. A háziorvosok ugyanis a praxisok privatizációjakor lényeges gazdasági előnyhöz jutottak a jobb finanszírozás révén. Bélteczki János MOSZ-elnök ugyanakkor emlékeztetett rá, hogy az akkor viszonylag magasnak számító bevétel több mint tíz éve változatlan, így az előny lassan elolvadt – írja a Magyar Hírlap – online.

Egy átlagos lélekszámú körzet háziorvosának körülbelül 800 ezer forint a bevétele a kártyapénzből, s ebből rezsit, asszisztenst, eszközöket is fizet. Többlethez akkor juthat, ha például üzemorvosi munkát is vállal, azt ugyanis nem a társadalombiztosító, hanem az adott munkáltatók fizetik neki a kettejük megállapodása szerint. Megmaradt azonban az az előny – közölte az elnök –, hogy a kötelező továbbképzések árát a zömmel vállalkozóként dolgozó háziorvosok költségként elszámolhatják, míg a közalkalmazottaknak a pénzt a már adózott bérükből kell kifizetniük.

A MOSZ-nak egyébként megközelítőleg háromezer háziorvos tagja van, köztük olyanok is, akik kórházi tevékenységükkel felhagyva körzetet vállaltak. Többen az eredeti – így belgyógyászi, reumatológusi, bőrgyógyászi – szakvizsgájuk szerint magánpraxist is indítottak, hogy azzal bővítsék bevételüket. Elegendő privát beteg esetén így már megérheti nekik a „háziorvoskodás".

Bélteczki a januárban indult és a felmondóleveles akciót megállító bértárgyalásokon mindvégig részt vett, s folyamatosan hangsúlyozta, a közalkalmazottak bérrendezését a praxisfinanszírozás megújításának kell követnie. Igaz, el kellett fogadnia az államtitkárság döntését, hogy ez csak második lépcsőben következhet be. A helyzet azért érdekes, mert az alapellátókat képviselő legnagyobb szervezet, a FAKOOSZ (Alapellátó Orvosok Országos Szövetsége) kezdeményezésére a háziorvosok nemrég úgy döntöttek, mindaddig fenntartják a „sztrájkkészültséget", amíg céljaik nem teljesülnek, és a kórházi dolgozókéhoz hasonló mértékben nem emelkednek az ő béreik is.

A szerdán megjelent újabb „saláta" tervezetéről az elnök közölte, abban már finomodtak egyes passzusok, így például az egészségügyi válsághelyzettel kapcsolatos döntés visszakerült a tiszti főorvosok kezébe. Azonban – emelte ki az elnök – bőven lenne még egyeztetnivaló az orvosok képviselőivel.

Egy másik, a munkavégzésre vonatkozó kérdéskörben a MOSZ egyik szeme sír, a másik nevet. Üdvözlik, hogy a tervek szerint – meghatározott ügyeleti szolgálat esetén – mégsem csökkenne a díjazás. Korábban ez kérdéses volt, ráadásul rontotta volna a küszöbönálló béremelés megítélését is. De a béremelést sajnos bérkiegészítésként, nem pedig alapbérként adják meg.

A szervezet ugyanakkor ragaszkodik ahhoz, hogy ne változzon az orvosok eddigi munkarendje. Ez azt jelenti, hogy minden olyan kórházban vagy osztályon – ezek vannak többségben –, ahol nincs kötelezően elrendelt folyamatos munkarend, az orvosok a hagyományos ügyeleti és készenléti szabályozással teljesítsenek szolgálatot. Ez alól kivételt csak az országos intézetek, valamint a kórházak sürgősségi osztályai jelentenek.