• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

    • Megnyílt az egynapos sebészeti ellátás Csepelen

      Megnyílt az egynapos sebészeti ellátás Csepelen

    • Covid-kátyúból kilábaló egynapos sebészeti ellátások

      Covid-kátyúból kilábaló egynapos sebészeti ellátások

Több egyenlőtlenséget szül a digitalizálódó egészségügy?

Lapszemle 2022.08.16 Forrás: vg.hu
Több egyenlőtlenséget szül a digitalizálódó egészségügy?

Hogyan biztosítsunk telemedicina-szolgáltatásokat a legelmaradottabb régiókban, és mivel fejleszthető hatékonyan a digitális jártasság?

A digitális egészségügyi ellátás nem való mindenkinek, de azt jó lenne elkerülni, hogy a hátrányosabb helyzetű társadalmi csoportok és régiók ezen a téren is lemaradjanak. A digitális képességek hiánya és a drága internet-előfizetés mellett a tradicionális ellátás preferálása is nehezíti a helyzetet. Az egész társadalom érdeke az egyenlőtlenség csökkentése az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésben. De hogyan tegyük ezt meg? Erre adja meg a választ Szlankó Anna, a KPMG menedzsere a vg.hu-n megjelent írásában.

 A köz- és a magánellátásban egyaránt fontos érdek, hogy kevesebb munkaerővel és több technológiai, internetalapú megoldással üzemeljenek, hiszen ezek fajlagosan olcsóbbak lehetnek. Ebben nagyjából minden szakmabeli egyet is ért, a problémát az okozza, hogy az elektronikus egészségügyi elérésen egyelőre nemcsak a betegoldalon, de az ellátó rendszerben is különböző megoldásokat értenek, a legegyszerűbb adatfelvételtől, egy beszkennelt ambuláns laptól az ügyfélkapun át történő konzultációig, a mesterséges intelligenciával működő távdiagnosztikáig vagy a távolból végzett műtétekig.

A digitális ellátásnak természetesen nemcsak a felhasználó orvosok, szakdolgozók napi rutinjába kell beilleszkednie, hanem a betegek igényeit is ki kell elégítenie. Vizsgálatra szorul, hogy mely társadalmi csoportok számára működik, és melyek számára kell más megoldásokat is biztosítani. Nem előnyös azoknak, akik nem rendelkeznek stabil internetkapcsolattal, adatcsomaggal vagy megfelelő informatikai tudással.

A digitális ellátások kialakítása során a hozzáférésben meglévő egyenlőtlenségekkel is számolni kell, és törekedni a csökkentésükre.

Ez az elvárás felértékelődik ott, ahol üres a háziorvosi praxisok egy része, ezért a betegeknek másik településre kell utazniuk személyes orvosi konzultációra.

Az üres praxisok pedig sajnálatos módon éppen a leszakadt, leszakadóban levő vagy éppen elvándorlástól sújtott régiókban a leggyakoribbak, vagyis pont ott van a legnagyobb szükség a digitalizációra, ahol a digitális megoldásokhoz való hozzáférés a leginkább korlátozott, és ahol a digitális felkészültség a legalacsonyabb szinten áll. Ezekben a térségekben nem elég felismerni a digitalizáció előnyeit, a képességet is meg kell teremteni hozzá. Továbbiak a cikkben

Legolvasottabb cikkeink