Több ezer epilepsziáson segíthet egy új eljárás

Legalább ezer, eddig gyógyíthatatlan epilepsziás beteg számára nyújt reményt a Pécsi Tudományegyetemen bevezetett mélyelektródás vizsgálat. Ezzel ugyanis nagy biztonsággal lehet megtalálni a rejtőzködő epilepsziás gócot. A hvg.hu a helyszínen járt utána a Magyarországon új módszernek. 

Új monitorok és műszerek sora várja a bevetést a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Neurológiai Klinikáján működő Epileptológiai Centrum videó EEG laboratóriumában. A csúcstechnológiás létesítmény néhány évvel ezelőtt még tudományos-fantasztikus filmbe illett volna, hiszen nem kevesebbet nyújt, mint az itt lévő betegek agyi tevékenységének 24 órás, valós időben történő megfigyelését a koponyán belül elhelyezett, úgynevezett intrakraniális elektródák használatával elvégzett elektroenkefalográfia (iEEG) révén. 

A labor központi eleme a fél falat elfedő ultranagy felbontású monitor, amelyen Tóth Márton az epilepsziás rohamok kibontakozását figyeli meg óriási részletgazdagsággal. A speciális tudást a középkori céhlegényekhez hasonlóan külföldről hazahozó egyetemi adjunktus ezek visszafejtése révén találja meg a bevett diagnosztikai módszerek elől sikeresen elrejtőző epilepsziás gócokat, amelyet ezután az Idegsebészeti Klinika sebészei eltávolítanak, meggyógyítva a rettegett, stigmatizáló betegséget. Eddig azonban hosszú utat kell megtenni mind a betegeknek, mind az ő meggyógyításukra törekvő orvosgárdának.

Az orvostechnika fejlődése és az egyre sürgetőbb igény találkozása vezetett az iEEG-hez, amely a koponyán belül elhelyezett elektródák révén valós időben és nagy részletgazdagsággal figyeli meg az agy működését és a rohamok lefolyásának menetét. Jelenleg legalább ezer olyan beteg lehet Magyarországon, akiknél a hagyományos módszerekkel nem lehet biztonságosan kijelölni a góc helyét, ám az iEEG segítségével jó eséllyel (70-75%) műtétre lehet bocsátani.

A mélyelektródák behelyezése óriási precizitást kíván, szó szerint tizedmilliméterek döntenek. A SEEG eljárások során használt neuronavigációs rendszert egy mintegy 300 millió forintos pályázat révén sikerült beszerezni – az egész közép-kelet-európai régió egyik legfejlettebb rendszeréről van szó.

Az első sikeres műtétet egy olyan fiatal betegen hajtották végre, akinél a különböző képalkotó vizsgálatok eltérő eredményre jutottak a góc elhelyezkedését illetően. Ebben az esetben egyáltalán nem volt túlzás a sorsfordító kifejezés használata, hiszen a húszas éveiben járó, folyamatos éjszakai rohamoktól szenvedő női beteg a beavatkozás sikerétől tette függővé a gyerekvállalást. 

A pécsi számítást az országos szakmai szervezetek is megerősítették, és a finanszírozási kérelem a minisztériumi döntésre vár. Kedvező elbírálás esetén a két magyarországi centrumban évente összesen 48 beavatkozást lehet majd elvégezni. "Egy igazi innováció társadalmi hasznot hajt, ebből a szempontból pedig modellértékű lehet a SEEG magyarországi bevezetése" – fogalmaz a műszaki feltételeket biztosító GINOP-pályázat szakmai vezetője, Dóczi Tamás akadémikus, a Nemzeti Agykutatási Program Klinikai Kutatási Pillérének vezetője: "Ebből természetesen nem lesz Nobel-díj, ám több ezer eddig kezelhetetlen betegen tudunk segíteni, és ez valódi orvosi innováció."