• nátha
    • A tüdőgyógyász szerint a náthának is lehetnek szövődményei

      A tüdőgyógyász szerint a náthának is lehetnek szövődményei

    • Immunerősítést már nyár végén érdemes elkezdeni

      Immunerősítést már nyár végén érdemes elkezdeni

    • Itt az ősz, már támadnak a vírusok

      Itt az ősz, már támadnak a vírusok

  • melanóma
    • Melanoma: Fedezze fel időben az árulkodó jeleket!

      Melanoma: Fedezze fel időben az árulkodó jeleket!

    • Melanoma: Nem csak nyáron kell figyelni

      Melanoma: Nem csak nyáron kell figyelni

    • Öt fontos tudnivaló a most aktuális anyajegyszűrésről

      Öt fontos tudnivaló a most aktuális anyajegyszűrésről

  • egynapos sebészet
    • Megtriplázható az egynapos műtétek száma hazánkban

      Megtriplázható az egynapos műtétek száma hazánkban

    • Jó ütemben halad az egynapos sebészetek fejlesztése

      Jó ütemben halad az egynapos sebészetek fejlesztése

    • Lassan elkészül az orosházi kórház egynapos sebészeti részlege

      Lassan elkészül az orosházi kórház egynapos sebészeti részlege

Több ezer magyart öl meg az időjárás

Lapszemle 2018.11.24 Forrás: 24.hu
Több ezer magyart öl meg az időjárás

A hőhullámok és a hőmérséklet drasztikus ingadozása közvetlen hatással van minden ember egészségére.

Az egyre durvább és hosszabb hőhullámok több száz ember életét követelik Magyarországon, 2015-ben 1800-an haltak meg hőhullámok következtében. Egyelőre ez jelenti a klímaváltozás legkomolyabb egészségügyi hatását, a helyzet a klímaszecenáriók szerint várhatóan csak romlani fog a jövőben, a hőségriasztás fokozatait is megemelhetik - derült ki a közelmúltban megjelent, erről az eddigi legátfogóbb, az elmúlt 16 év kutatási eredményeire támaszkodó tanulmányban, melynek részleteiről Dr. Páldy Annával, a Nemzeti Népegészségügyi Központ szaktanácsadójával, a tanulmány első szerzőjével beszélgetett a 24.hu.

Mindenek előtt érdemes tisztázni, a klímaváltozás egészségkárosító hatásai hazánkban az extrém időjárási helyzetek miatt következnek be. A különböző scenáriók megegyeznek abban, hogy a Kárpát-medencében a világátlagnál magasabb lesz az évi átlaghőmérséklet: a jelenlegi cél globálisan az ipari forradalom előtti szinthez képest az évszázad végéig 1,5-2 Celsius-fok alatt tartani a felmelegedés mértékét – most már csaknem egy foknál tartunk –, ami nálunk így is 3-5 fokot eredményezne. A folyamat tehát elkezdődött és bárki megbizonyosodhat róla, hogy a „megjósolt” következmények valóra váltak, egyre erőteljesebbek lesznek.

Ami ezek közül témánk szempontjából fontos: Nyáron egyre több és egyre hosszabb hőségperiódusra kell számítani, ezeken belül is emelkedni fog a napi középhőmérséklet. Hirtelen és markáns időjárási változások várhatók, egyik napról a másikra több tíz fokot emelkedhet vagy csökkenhet a hőmérséklet. Emellett enyhébbek lesznek a telek, a nyári időszak pedig oda-vissza kitolódik a tavasz és az ősz irányába – sorolja a 24.hu-nak Páldy Anna.

Szervezetünk számára 18 fokos napi átlaghőmérséklet a legideálisabb, az ettől való eltérés, főleg a meleg irányában egyre nagyobb megterhelést jelent. Olyannyira, hogy a hőmérséklet emelkedésével arányosan nő a halálozások száma, 25 Celsius-foknál és a fölött azonban egyre meredekebbé válik. Ezért jelölték ki 2005-ben a hazai hőségriasztás első küszöbértékének a 25 fokos napi középhőmérsékletet.

A második fokozat akkor lép életbe, ha egymást követő napon ennél melegebb várható, a harmadik szint pedig, ha a hőmérséklet a 27 fokot is meghaladja. Napi középhőmérsékletről van szó, vagyis a 24 órán belül mért értékek átlagáról.

Amikor ezt definiálták, Magyarországon még soha nem mértek három napig 27 fok feletti értéket, ezért nem volt szükség magasabb szintekre. A klímaváltozás viszont hamar közbeszólt: először 2007-ben el kellett rendelni harmadfokú hőségriadót amely 10 napig tartott, ebből öt napon keresztül a napi középhőmérséklet 30 fok felett volt.

Miért baj a nagy meleg? Mert ilyenkor testünk mindenáron hűteni próbálja magát azzal, hogy a bőr közelében futó erek kitágulnak, a belsők összeszűkülnek, a szív megfeszítve dolgozik, mert több vért és gyorsabban kell áramoltatnia. Rövid távon nincs ezzel semmi baj, ha egy forró nap után estére lehűl a levegő, a szív is kipiheni magát. Ám ha nincs enyhülés, egész egyszerűen elfárad, és ez nagyon komoly következményekkel jár.

Különböző szívbetegségek, vérnyomásproblémák, szívinfarktus, stroke, romlik a máj és a vesék működése, kiszáradás fenyeget, károsodik a tüdő – a sort sokáig lehetne folytatni, a lényeg, hogy a hűtésért folytatott megfeszített küzdelemben szerveink károsodnak, kimerülnek.

Nyilvánvalóan azok vannak a legnagyobb veszélyben, akik egyébként is sérülékenyebbek: a gyerekek, az idősek, a várandós nők, a túlsúllyal élők és a krónikus betegek - írja a lap.

Kapcsolódó hírek

Legolvasottabb cikkeink