Míg 2004-ben 7 ország is mögöttünk volt, addig 2016-ban nálunk volt a leghosszabb a kórházban töltött idő.
Az egészségügyben alkalmazott eszközök fejlődésével általában rövidül a kórházban töltött idő, ez pedig némi forrást szabadít fel az egészségügyben. Ez a csökkenő tendencia a legtöbb országban megfigyelhető, leszámítva Magyarországot, Franciaországot, Lengyelországot és Ausztriát - derült ki az OECD friss statisztikái alapján, melyekből a pénzcentrum idézett.
A csökkenő tendencia tehát nem csupán Magyarországon nem érvényesül, de míg 2004-ben 7 ország is mögöttünk volt, addig 2016-ban Magyarországon volt a leghosszabb a kórházban töltött idő. Míg a vizsgált országok közül első Hollandiában a polgárok 2016-ban átlagosan 4 napot töltöttek kórházban, addig itthon a napok száma átlagosan 9,5. Ez pont egy nappal hosszabb, mint 12 évvel korábban. A legnagyobb fejlődést egyébként a finnek produkálták - ott 2004-ben 12,5 napot töltött egy átlagos beteg kórházban, 12 év alatt ezt a számot évi 8,6-ra mérsékelték. A legtöbb időt utánunk a cseh, a német és a francia betegek töltenek kórházban, ám míg a németek és franciák GPD arányban sokat költenek az egészségügyre, addig mi a csehekkel egyetemben a hátsó harmadban vagyunk.
Súlyos probléma ma manapság az orvosokat érintő munkaerőhiány. Az egészségügyi dolgozók bérei ugyan nőnek, a Nyugat elszívó hatását egyelőre nem tudják kompenzálni. Ezt az OECD statisztikái részben megerősítik. Az Európai Unióban átlagban 3,6 orvos jut ezer főre. Nem sokban maradunk el ettől, nálunk ez a szám 3,2. A legtöbb orvos Görögországban praktizál, ott a magyar orvosok kétszerese jut ezer lakosra. A nyugati országokban jellemzően több orvos jut ezer lakosra, Németországban például 4,2, Ausztriában 5,1. Az Egyesült Királyság ugyanakkor meglepően rosszul áll - ott mindössze 2,8 ez a szám. Az utolsó ebben a mutatóban Lengyelország (2,4), de verjük a románokat (2,8) és a franciákat (3,1) is.
Mindebből arra lehet következtetni, hogy az orvoshiány nem csak Magyarországot érinti. Ez valóban így is van, az egészségügy jellemzően az összes gazdaságban az a szektor, ahol a betegek keresletét nem tudja kielégíteni a szolgáltatások mértéke. Az egészségügyi rendszer ezt jellemzően az adagolásos módszerrel oldja meg - azaz nem csak itthon találkozhatunk hosszú várólistákkal. Továbbiak a teljes cikkben