• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Uniós kórkép: a magyarok töltik a legtöbb időt kórházban

Lapszemle 2018.11.24 Forrás: penzcentrum.hu
Uniós kórkép: a magyarok töltik a legtöbb időt kórházban

Míg 2004-ben 7 ország is mögöttünk volt, addig 2016-ban nálunk volt a leghosszabb a kórházban töltött idő.

Az egészségügyben alkalmazott eszközök fejlődésével általában rövidül a kórházban töltött idő, ez pedig némi forrást szabadít fel az egészségügyben. Ez a csökkenő tendencia a legtöbb országban megfigyelhető, leszámítva Magyarországot, Franciaországot, Lengyelországot és Ausztriát - derült ki az OECD friss statisztikái alapján, melyekből a pénzcentrum idézett.

A csökkenő tendencia tehát nem csupán Magyarországon nem érvényesül, de míg 2004-ben 7 ország is mögöttünk volt, addig 2016-ban Magyarországon volt a leghosszabb a kórházban töltött idő. Míg a vizsgált országok közül első Hollandiában a polgárok 2016-ban átlagosan 4 napot töltöttek kórházban, addig itthon a napok száma átlagosan 9,5. Ez pont egy nappal hosszabb, mint 12 évvel korábban. A legnagyobb fejlődést egyébként a finnek produkálták - ott 2004-ben 12,5 napot töltött egy átlagos beteg kórházban, 12 év alatt ezt a számot évi 8,6-ra mérsékelték. A legtöbb időt utánunk a cseh, a német és a francia betegek töltenek kórházban, ám míg a németek és franciák GPD arányban sokat költenek az egészségügyre, addig mi a csehekkel egyetemben a hátsó harmadban vagyunk.

Súlyos probléma ma manapság az orvosokat érintő munkaerőhiány. Az egészségügyi dolgozók bérei ugyan nőnek, a Nyugat elszívó hatását egyelőre nem tudják kompenzálni. Ezt az OECD statisztikái részben megerősítik. Az Európai Unióban átlagban 3,6 orvos jut ezer főre. Nem sokban maradunk el ettől, nálunk ez a szám 3,2. A legtöbb orvos Görögországban praktizál, ott a magyar orvosok kétszerese jut ezer lakosra. A nyugati országokban jellemzően több orvos jut ezer lakosra, Németországban például 4,2, Ausztriában 5,1. Az Egyesült Királyság ugyanakkor meglepően rosszul áll - ott mindössze 2,8 ez a szám. Az utolsó ebben a mutatóban Lengyelország (2,4), de verjük a románokat (2,8) és a franciákat (3,1) is.

Mindebből arra lehet következtetni, hogy az orvoshiány nem csak Magyarországot érinti. Ez valóban így is van, az egészségügy jellemzően az összes gazdaságban az a szektor, ahol a betegek keresletét nem tudja kielégíteni a szolgáltatások mértéke. Az egészségügyi rendszer ezt jellemzően az adagolásos módszerrel oldja meg - azaz nem csak itthon találkozhatunk hosszú várólistákkal. Továbbiak a teljes cikkben