Több GDP-arányos költésre lenne szüksége az egészségügynek

Magyarország is benyújtotta az Európai Unió Tanácsához és az Európai Bizottsághoz a konvergenciaprogramját, amely a 2022-től 2026-ig tartó időszakot öleli fel. A hosszú távú előrejelzés szerint az egészségügyi kiadások a GDP arányában 2019 és 2070 között 4,8 százalékról 5,6-re, a tartós ápolásra fordított kiadások 0,6-ről 1,2-re nőnek - írta a vg.hu.

A GDP-arányos egészségügyi közkiadások Nyugat-Európában 7 százalék felett vannak, az 5 százalék alatti állami egészségügyi költés nagyon alacsonynak számít – mondta Rékassy Balázs orvos, egészségügyi szakközgazdász a Világgazgadságnak. Hozzátette: itthon az összes egészségügyi kiadás 30 százalékát a háztartások saját zsebből finanszírozzák, az EU-átlag 15 százalék körüli.

Az egészségre fordított magánköltés GDP-arányosan 2 százalék körül alakul Magyarországon. Magánzsebből fizeti a lakosság egyebek között a vitamint, a gyógyászati segédeszközt és a társadalombiztosító által nem támogatott gyógyszereket, valamint jó néhány szűrővizsgálatot, magán- és fogorvost. Külön probléma, hogy Magyarországon nemzetközi összehasonlításban alacsony az egészségcélú magánmegtakarítások aránya. Ha nem lesz magasabb GDP-arányos egészségügyi közkiadás, mint amit terveznek a konvergenciaprogramban, az még inkább a magánegészségügy felé fogja terelni a betegeket, erősíti a társadalom további kettészakadását és a közfinanszírozott egészségügy nehézségeit – véli Rékassy Balázs. Ugyanakkor a magánegészségügy jellemzően epizódszerű ellátásokat nyújt, erre 400 milliárd forintot költ a lakosság évente.

Az állam is hagy pénzt a magánegészségügyi szolgáltatók egy zárt körénél. Bizonyos szolgáltatásokat az állam vesz a magánegészségügytől, ennek mértéke 350 milliárd forint, amit a NEAK fizet ki a szerződött magánszolgáltatóknak, laboroknak, diagnosztikai központoknak, például egynapos szemészeti ellátásért, fül-orr-gégészeti beavatkozásért vagy ortopédiai és gerincműtétekért – sorolta a szakember.