Több gyerek születhet

A családtámogatás új intézkedései januártól lépnek életbe – írja a Világgazdaság – online, amely interjút készített a szociális és családügyért felelős államtitkárral.

– Önöknek négy gyermeke van. Mekkora a legidősebb?

– 23 éves a legidősebb fiunk. A fiúk jöttek nálunk korábban, és igazságosan, két fiú, két lány a sorrend.

– Beszéltek már vele arról, hogy fiatalon, vagy később tervezi majd a családalapítást?

– Nincs ez még napirenden, de azt azért hallom, hogy ha valaki a baráti körükből megnősül, vagy gyereket vállal, akkor azt úgy kommentálják, hogy hú, hát ilyen fiatalon! Változnak az idők. Amíg a mi fiatalságunk idején 25–30 éves kor között az volt a természetes, hogy lezajlott a családalapítás, ma ez kitolódott.

– Mit gondol, a családi minta hatással lesz rájuk, vagy inkább a mai divat lesz az erősebb?

– Szeretném hinni, hogy a családi példa hat majd rájuk. Én is nagycsaládban nőttem fel, öten voltunk testvérek és az egy nagyon erős élmény az életemben, hogy sokan vagyunk a családban, mindig van kisgyerek, és mindenféle szempontból sokan számíthatunk egymásra. Ez nagyon erős érzelmi töltet, és remélem, hogy ha a mai trendek alól teljesen nem is tudjuk kivonni magunkat, azért a gondolkodásukban, az érzelmi világukban benne van, hogy nagy családban élni, gyereket nevelni, mennyire jó.

- Magyarországon jelenleg a 35 éves nők 23 százaléka, a 30 éves nők 50 százaléka gyermektelen.

– Így van sajnos. A halogatott és kitolódó gyerekvállalás miatt most nagyon sok első gyerek „elveszik". Így mondják a demográfusok azt, hogy a magyar családok több gyermeket terveznek, mint amennyi megszületik. Vagyis azok az évek „vesznek el", amikor az első gyereknek kellene megszületnie és akkor vállalják azt az elsőt, amikor a másodikat tervezték. Az elmúlt 20-30 évben megváltozott a fiatalok gondolkodása. Tovább és többet tanulnak és érthető módon használni is akarják, jutni is akarnak valamire azzal a tudással, amiért megdolgoztak. Ez természetes. Nem csak nálunk, egész Európában így van ez. Ma, ha egy egyetemista befejezi tanulmányait, nem mer azonnal családot alapítani, hiszen nincs jövedelme, amire gyedet kaphatna. Éppen azért lett a gyed-extra egyik pillére, a diplomás-gyed. Ez lehetővé teszi, hogy a felsőfokú képzés nappali tagozatán két aktív félévvel rendelkező anyuka a gyermek egyéves koráig jogosulttá válik a gyed-re, azt követően pedig a gyes mellett végezheti a tanulmányait. Ezzel is arra szeretnénk bátorítani a fiatalokat, hogy ne halogassanak, ugyanis egy uniós kutatás arra is felhívta a figyelmünket, hogy amikor a nők belépnek a munkaerőpiacra, az egy olyan élethelyzetet hoz létre, amelyben nehezebb meghozni a gyerekvállalásról szóló döntést, mint amikor tanulnak.

– A munkaadók a tapasztalatok szerint nem gondolják úgy, hogy a kisgyerekes anyuka jó munkaerő.

– Pedig egy anyuka nagyon sok olyan képességgel rendelkezik, amivel más nem. Ahogy szerintem az is érték, ha egy munkavállaló mentálisan rendben van, mert a családi élete boldog. Persze intézkedésekkel is ösztönözzük, hogy könnyebb legyen úgy gondolniuk, hogy érdemes édesanyákat foglalkoztatni. A munkahelyvédelmi akciótervnek köszönhetően az elmúlt két évben tízezerrel nőtt a foglalkoztatott édesanyák száma. A gyed extrával pedig ezen is szélesítettünk: a visszatérő kismama munkaadójának három évig egyáltalán nem, a 4.-5. esztendőben pedig csak 50 százalékban kell fizetnie a szociális adót.

A teljes interjú a Világgazdaság – online oldalán