Több havi fizetésüket bukják az egyetemi oktatók

A felsőoktatási törvény előírja, hogy mikor kell előléptetni egy egyetemi oktatót, azonban sok egyetemen mégsem ennek megfelelően működik a rendszer. Ez a kormánynak kedves egyetemeken nem okoz gondot, de például az ELTE-n már szép számmal vannak olyan oktatók, akik akár évi 1,5 millió forintot is elveszítenek emiatt, összesen 68 oktató van a kiérdemeltnél alacsonyabb munkakörben foglalkoztatva. Ha nem szivattyúzná ki a kormány a pénzt az oktatásból, akkor ez nem így lenne, írja a 24.hu.

A kutatói bértáblát több mint egy évtized után éppen az Orbán-kormány emelte először, de az egyetemekre hárította a béremelés kigazdálkodását, nem adott hozzá plusz forrást, így az intézményeknek máshonnan kellett spórolniuk (cafeteria, lakhatási támogatás) – azaz amit a kormány az egyik kezével odaadott, a másikkal elvette.

2015 óta 26,8 százalékkal nőtt az egyetemi oktatók bére, azonban egy ELTE-n végzett 2018-as belső felmérés alapján az egyetem munkatársai szerint a legégetőbb probléma továbbra is az maradt, hogy alacsony a fizetés, a munkabér és a teljesítmény nincs arányban, illetve a minőségi munkát nem becsülik meg eléggé.

A megoldás végső kulcsa a kormánynál keresendő: arról a kulcsról van szó, amely az államkasszát nyitja. Az oktatás egészét nézve, és a felsőoktatást külön kezelve is egyre szűkmarkúbb a kormány: míg 2010-ben még az oktatásra fordított GDP-arányos állami kiadások 5,5 százalékot tettek ki, addig 2020-ban már csak 4,3 százalékot fognak. A felsőoktatásra fordított állami kiadások pedig 1,7 százalékról 1,3 százalékra esnek.

Ilyen állami ráfordításokkal pedig nemhogy akár regionálisan versenyképes egyetemi oktató bérek nem lesznek hamarosan Magyarországon, de még az oktatók megérdemelt előléptetései sem történnek meg a közeljövőben.