Több kórház alig végez boncolást

Míg Kazincbarcikán az elhunytak 85 százalékánál elvégezték a kórboncolást, addig ez Csornán mindössze 6 százalék. A Magyar Patológusok Társaságának elnöke szerint nem feltétlenül az a probléma, ha egy intézményben kevés a boncolás, sok kórházban ugyanis a magas finanszírozás miatt végezhetik el a vizsgálatokat. Idén februárban az összes kórház közül a legtöbb boncolást a karcagi Kátai Gábor Kórházban végezték, összesen 211-et, az elhunytak 73 százalékánál döntött az intézmény a vizsgálat mellett – írja az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) legfrissebb jelentése nyomán a Magyar Nemzet – online.

Arról, hogy mi állhat a szélsőséges adatok hátterében, Méhes Gábor egyetemi docenst, a lap a Magyar Patológusok Társaságának elnökét kérdezte.

Sokan úgy gondolják, hogy a kórboncolás csak a szakmai presztízs és a kórházi hagyományok ápolása miatt fontos, pedig ennél is jelentősebb a szerepe a gyógyító munka minőségének megítélésében és az oktatásban. Ennek következménye, hogy az OEP nem korlátozza, hány ilyen beavatkozás végezhető el, mindet finanszírozza – fejtette ki Méhes Gábor, aki szerint valószínű, hogy az intézmények egy részében azért tartják magasan a boncolások számát, mert az jövedelmező orvosi beavatkozás. Arra a felvetésre, hogy a magas finanszírozás ellenére a kórházak egy része miért végez kevés boncolást, úgy válaszolt: az intézmények zöme szerencsére teljesen máshogy látja a patológia szerepét. – Ahol az a fontos szempont, hogy ebből (is) legyen bevétel, ott magas a kórboncolások száma, ahol pedig inkább az élő betegek diagnosztikája kerül előtérbe, talán ott a legalacsonyabb a boncolási ráta.