A mentőautók évente összességében nem kevesebb, mint 40 millió kilométert mennek, mintha százszor tennék meg a Föld és Hold közötti távolságot.
Háromezernél is többen vannak, nem szeretik, ha sofőrnek nevezik őket, a bajtársaik viszont nyugodtan szólíthatják őket „gépésznek”. A növekedés.hu az Országos Mentőszolgálat gépkocsivezetőiről készített közelképet.
Segíteni egy beteg vagy bajba jutott emberen, megoldani egy krízist – mentőautó-vezetőként ez nagyobb felelősség, de maradandóbb élmény is, mint máshol egyszerű sofőrként dolgozni – állítja az OMSZ főigazgatója. Csató Gábor közlése szerint azért a fizetések is egyre versenyképesebbek: a tavalyi utolsó és az idei első fél évben átlagosan bruttó 488 ezer forint volt a mentőgépkocsi-vezetők havi átlagkeresete. Az Országos Mentőszolgálat ráadásul biztos munkahely,ahol még a pandémia miatt sem volt leállás, sőt, érkeztek is ide sofőrök még a versenyszférából, például logisztikai cégektől is. Az elvándorlás viszont egyre kevésbé jellemző, mint a főigazgató fogalmaz: „sofőrként eddig is találhatott magának bárki a Mentőszolgálatnál jövedelmezőbb állást, belföldön és külföldön egyaránt. A legtöbb bajtársam viszont kifejezetten az egészségügyben szeret dolgozni, ezért nagyon ritka, hogy egy jobb ajánlat miatt átmennek egy másik ágazatba”.
Az Országos Mentőszolgálat állományában jelenleg csaknem 3200 „gépész” dolgozik, ahogyan egymás között nevezik a gépkocsivezetőket. Mert sokkal többek ők egyszerű sofőröknél, akiknek mindössze az a dolguk, hogy eljuttassák az utasokat A-ból B-be.
Ők az egység teljes jogú tagjai, a beteg- és sérültellátás aktív részesei, akik közül mind többen bevethetők akár mentőápolóként is– magyarázza a főigazgató. Hozzáteszi, az OMSZ HR-stratégiájának fontos eleme is, hogy mind több legyen az úgynevezett mentőtechnikus, vagyis az olyan szakember, aki egyaránt rendelkezik mentőgépkocsi-vezetői és mentőápolói képesítéssel, hiszen ez még nagyobb biztonságot garantál az ellátás során. Továbbiak a cikkben