A nyugdíjasok több százmilliárdos megszorítást kaptak a nyakukba.
A 2008-as válságot követően a magyar kormányok jelentős megszorításokba kezdtek a nyugdíjrendszerben. A Policy Agenda összeszedte ezeket, és kiszámolta, mennyit veszítettek a nyugdíjasok, illetve kik voltak a változások nyertesei. Az első lépés a Bajnai-kormány idején megszüntetett 13. havi nyugdíj volt, amelyet azután az Orbán-kormány alatt a nyugdíjrendszerből kiszorítás politikája követett. Csaknem 300 ezer fővel lett kevesebb az ellátott, és ez lehetővé tette, hogy azok, akik benne maradtak a rendszerben néha az inflációnál is nagyobb emelést kapjanak - idézi a hvg.hu.
A válságot megelőzően (2008 áprilisában) még 3,05 millióan kaptak nyugdíjat, vagy nyugdíjszerű ellátást. Ez a létszám 2014 áprilisára 2,78 millió főre apadt, amely 9 százalékos csökkenés. Érdekes tendenciát mutat az is, hogy az állam mennyit költ a nyugdíjellátásra. 2008-ban még 2891 milliárd forintot osztottak így szét, idén a tervek szerint ez 2954 milliárd forint lesz. Ez mindössze 2,2 százalékos növekedést jelent, amely a GDP-hez viszonyítva már csökkenésnek számít. 2008-ban még a GDP 10,9 százalékát költötte az állam a nyugdíjrendszerre, 2014-ben ez az arány 9,6 százalékra csökkent. EZ a hat évvel ezelőtti arányhoz hasonlítva 380 milliárd forint megszorítást jelent.
A képet árnyalja, hogy 2008 óta 27,7 százalékkal emelkedett a nyugdíj összege, legalábbis annak aki, már hat évvel ezelőtt is nyugdíjas volt.