Több százezer magyar ihatott mérgező csapvizet

Szinte mindenhol jó minőségű csapvíz folyik Magyarországon, ugyanakkor továbbra is van kilenc olyan település, ahol magas az arzéntartalom – derült ki a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ jelentéséből, amely szerint Budapesten és a nagyobb településeken az ólom okozhat problémákat, írja az Index.

Az NNGYK oldalán elérhető legfrissebb, 2023-as ivóvízminőség-jelentés szerint valamelyest romlott a közüzemi ivóvízellátás, országosan a lakosság 95,5 százaléka számára érhető el, ami alacsonyabb a 2022-re, illetve 2021-re jelentett értéknél (előbbi 99,7 százalék, utóbbi 99 százalék).

A közműves ivóvízhálózatra kötött lakások aránya továbbra is Bács-Kiskun vármegyében a legalacsonyabb, azonban nagyjából 100 százalékos az ellátottság Budapesten és további hat vármegyében. A jelentés ugyanakkor arra is kitért, hogy mintegy kétszázezer ember vízellátása ismeretlen.

Az országos helyzetkép kedvező, az adatbázisba tavaly jelentett több mint 46 ezer vízminta eredménye alapján a legtöbb vízminőségi jellemző a vizsgálatok 99-100 százalékában megfelelő eredményt adott. Egyre több mélységi felszínalatti vízzel ellátott ivóvízellátó-rendszerben jelentkezik azonban peszticid probléma, köztük védettnek tudott nyersvizekben is.

Tavaly 9 olyan település volt, ami arzén-, bór- vagy fluoridkifogáltsággal érintett.

Azok a települések, amelyek a 2023-as lista szerint a határértéknél nagyobb arzénértékkel bírtak (a középérték szerint), kivétel nélkül Csongrád-Csanád vármegyében találhatóak:

Ferencszállás (Csongrád-Csanád vármegye)

Földeák (Csongrád-Csanád vármegye)

Kiszombor (Csongrád-Csanád vármegye)

Kálrafalva (Csongrád-Csanád vármegye)

Makó (Csongrád-Csanád vármegye)

Makó-Rákos (Csongrád-Csanád vármegye)

Maroslele (Csongrád-Csanád vármegye)

Óföldeák (Csongrád-Csanád vármegye)

Székkutas (Csongrád-Csanád vármegye)

Az ólomkockázat szempontjából magas vagy nagyon magas kockázatúnak számít körülbelül 80 ezer lakóház és 455 ezer lakás. A becsült értintett lakosszám 746 ezer fő. A csapvíz ólomtartalma elsősorban az épületek, lakások belső hálózatából származik, amelynek cseréje tulajdonosi felelősségi körbe tartozik – olvasható a jelentésben.

Az Index cikkének megjelenése után közleményt juttatott el szerkesztőségnek a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK), amelyet változtatás nélkül tesz közzé a lap.