• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

Több tízmilliárdot költünk csodaszerekre

Lapszemle Forrás: magyaridok.hu

Mindig lesznek olyan gyártók, akik tiltott szerekkel próbálják megnövelni a termékeik hatékonyságát.

Évről évre nő a kereslet az étrend-kiegészítők iránt az országban, csak a legálisan működő kereskedők és a gyógyszertárak adatai alapján az éves forgalom eléri a negyvenmilliárd forintot. Ennyit költenek a fogyasztók a különböző vitaminokra és ásványi anyagokat tartalmazó szerekre. Ebben persze még nincsenek benne az interneten kapható, sokszor bizonytalan eredetű és hatású áruk. Becslések szerint a világhálón árult készítmények forgalma elérheti, de akár meg is haladhatja a legális értékesítés összegét. Bérci István, a Magyarországi Étrendkiegészítő-gyártók és -forgalmazók Egyesületének (Mékisz) elnöke  a Magyar Időknek elmondta: a gyógyszertárak adatai szerint évente tíz százalékkal nő a piac, ami jellemzően nem az árak emelkedésének, hanem a fogyasztás tényleges bővülésének tudható be.

A legtöbben multivitaminokat, C-vitamin-készítményeket, magnézium- és kalciumtartalmú szereket, illetve ízületi porcregeneráló termékeket vásárolnak. Bár az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az átlagvásárló negyven-ötven év közötti, középosztálybeli nő, aki a szüleinek, a gyerekeinek és a férjének is vásárol étrend-kiegészítőket, a vásárlók köre folyamatosan bővül.

Azt Bérci István is leszögezte, hogy az internetes kereskedők között is vannak tisztességesek, a tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a túl ígéretesnek tűnő készítmények forgalmazói vannak többségben a világhálón. Bérci István úgy látja, a legtöbben különböző „csodaszereket", mell- , pénisz- és potencianövelő termékeket rendelnek a világhálóról, az abszolút favoritnak pedig még mindig a fogyasztószer számít.

Az elmúlt években a hétköznapi emberek között is egyre népszerűbbé váltak az élsportolóknak szánt táplálékkiegészítők is. Ez a piac éveken át gyakorlatilag szabályozás nélkül működött. Így fordulhatott elő, hogy a sportolók szervezetéből önhibájukon kívül tiltott szereket mutattak ki doppingvizsgálatok. Mára ezen szerek egy része az élelmiszer kategóriájába került, míg mások az étrend-kiegészítőkre vonatkozó szabályozás alá kerültek. Ezzel az ellenőrzés is szigorodott.

Legolvasottabb cikkeink