• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Többen halnak meg kórházi fertőzésben, mint az utakon

Lapszemle Forrás: Hír TV

Az angolszászhoz hasonló minőségbiztosítási rendszert sürget az egészségügyben a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete.

Az egészségügyért is felelős humántárca szerint viszont nincs olyan rendszer, amelynek szempontjait mindenki elfogadja. Egy orvosokat tömörítő csoport szerint Magyarországon többen halnak meg évente kórházi fertőzésben, mint közlekedési balesetben. A Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének elnöke ortopédsebész. Ő is ingázik Magyarország és Anglia között. A szigetországban minősítik a kórházakat, az összehasonlító adatok nyilvánosak, így a betegek tudják, mire számíthatnak, amikor befekszenek egy-egy egészségügyi intézménybe. Ilyen rendszert vezetne be Hegedűs Zsolt Magyarországon is – írja a hirtv.hu portálja.

Hogy 90 napon belül hány beteg halt meg egy bizonyos műtét után – csípő-, térd- vagy epeműtét után – egy bizonyos kórházban, ezeket össze lehet hasonlítani. Össze lehet hasonlítani, hogy milyen rizikócsoportba tartoztak azok a betegek, ezeknek mind-mind kidolgozott példái vannak – mondta a szakszervezeti elnök.

Nem tudom, hogy az-e probléma, hogy a betegek elpártolnak-e bizonyos egészségügyi intézménytől, vagy az a probléma, hogy a bizonyos egészségügyi intézmény olyan mutatókkal rendelkezik, hogy a betegek elpártolnak tőle, ha ezt megtudják. Én azt gondolom, hogy inkább valljunk színt, és inkább legyen átlátható a rendszer, mert úgy látjuk meg, hogy mik a gyenge pontjai, és hol kell és hol lehet javítani – mondta Sipka Balázs, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke.

A kórházi minőségbiztosítási rendszer bevezetésének feltételei nincsenek meg Magyarországon az Magyar Orvosi Kamara elnöke szerint. Hiányoznak azok az egészségügyi háttérintézmények, amelyek az adatokat feldolgoznák – mondta Éger István, akinek szakmai aggályai is akadnak.

Ember által emberen végzett tevékenységet próbál mérni és próbálja beszorítani egy olyan keretrendszerbe, ahova általában a szolgáltatásokat beszorítják. Ezért és nem véletlenül, még európai uniós szinten sem tartozik a szolgáltatási direktíva szabályai alá a gyógyítás, mert az egy olyan szubjektív és bizalmi elemeket tartalmazó valami, amit nagyon nehéz objektív mérőszámokkal mérni – fejtette ki az orvosi kamara elnöke.

Az egészségügyért felelős humántárca államtitkára szerint olyan minősítési rendszer nincs, amelynek szempontjait mindenki elfogadja.

A kormányzat egyfajta vizsgálatot végez és kell, hogy végezzen, ez pedig a minimumfeltételek vizsgálata, ami minden beteg számára megteremti a betegbiztonságot, tartalmazza azokat a feltételeket, amelyek mentén mindenki alávetheti magát az orvosi beavatkozásoknak, bemehet a kórházba és a gyógyítási tevékenység folytatható, számunkra ezeknek a minőségi kritériumoknak a garantálása a legfőbb szempont – hangsúlyozta Rétvári Bence.