Többet költ a tb a gazdagokra, mint a szegényekre

Magyarországon a társadalombiztosítási rendszeren keresztül elvileg mindenki egyformán hozzáfér a számára szükséges egészségügyi ellátásokhoz. Az egészségbiztosítási járulék befizetése után amikor orvoshoz megyünk vagy kórházba kerülünk, az ellátás ingyenes. Amikor gyógyszert váltunk ki a patikában, a tb-támogatás mértékétől függően kell a gyógyszer árának valahány százalékát kifizetnünk. A jól keresők többet fizetnek be járulékok formájában, hiszen a dolgozók esetében a járulék a keresetük egy fix százaléka. De kikre költ többet a rendszer? Elképzelhető, hogy a rosszabb egészségi állapotban lévő szegényebbekre. De akár a fordítottja is, ha a gazdagok jobban hozzáférnek az ellátásokhoz, írja a Qubit.

Szerencsére ma már nem kell teljesen sötétben tapogatóznunk, ha meg akarjuk vizsgálni, kinek van igaza: a rosszabb egészségi állapotban lévő szegényebb vagy a jobb hozzáféréssel rendelkező gazdagabb  honfitársaink használják többet az egészségügyi rendszert? A Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézete rendelkezik egy olyan adatbázissal, amelyben anonimizált adatokon lehet megvizsgálni a munkapiaci jellemzők és egészségügyi ellátások igénybevétele közötti összefüggéseket. A kutatás alapjául egy 2003-ban vett véletlenszerű minta szolgál, a mintába bekerült emberek munkapiaci történetét és egészségügyi ellátások igénybevételét 2011-ig lehet nyomon követni. Azt nem lehet megmondani, melyik kórházban jártak milyen betegséggel, csak azt, hogy hány forintba került a járóbeteg-ellátásuk, a kórházi tartózkodásaik, illetve hogy hány forintot költöttek gyógyszerre saját zsebből és tb-támogatásból.

Ahogy a korábbi kutatások, itt is azt találtuk, hogy jelentős eltérések vannak az ország különböző régiói között. A legtöbbet költő megyében (Hajdú-Bihar) 76 százalékkal magasabb az átlagos járóbeteg-kiadás, mint a legkevesebbet költő megyében (Győr-Moson-Sopron). A fekvőbeteg-kiadásoknál a két szélsőség Győr-Moson-Sopron és Baranya, köztük 27 százalék a különbség. Baranyában költ a társadalombiztosítás átlagosan legtöbbet egy dolgozó gyógyszereire is, 32 százalékkal többet, mint a legkisebb átlagos gyógyszerköltésű Nógrádban.

Az adatok alapján megállapították, hogy magasabb keresetű dolgozók egészségügyi ellátására többet költ a tb, mint az alacsonyabb keresetű dolgozókéra. Bár azt pontosan nem lehet megmondani, hogy mennyire eltérő a szegényebbek és a gazdagabbak egészségi állapota, de nagy eséllyel kizárható, hogy a szegényebbek egészségesebbek. Például az öt- és nyolcéves időtávon számolt halandóságuk jóval magasabb, mint a gazdagabbaké.

Az eddigi eredmények alapján az biztosnak látszik, hogy bár a magyar egészségügyi rendszer elvileg egységes, meglehetősen eltérően működik az ország különböző részein. Azt nem tudni, hogy ezek a költések közötti eltérések hatékonyságbeli eltéréseket is jelentenek-e, mert az adatokban szereplő dolgozók egészségi állapotáról nincsenek igazán jó adatok. Vagyis lehet, hogy ott költ sokat a tb, ahol betegebbek az emberek. Szintén megállapítható, hogy hiába az ,,ingyenes" ellátás, a jobban keresők több egészségügyi ellátást kapnak. Az viszont nem nyilvánvaló, hogy mi okozza ezeket a mintázatokat. Az ellátásokhoz való eltérő hozzáférés, különböző szintű informáltság, a hálapénz mind olyan tényező, ami hozzájárulhat a megfigyelt egyenlőtlenségekhez.