Többmilliárdos kiadás vár a gyógyszervállalatokra

Európa egyik legátfogóbb informatikai rendszere van kiépülőben, annak érdekében, hogy a gyártótól a betegig kövessék minden egyes vényköteles készítmény útját. A kontinensen évente 17 milliárd doboz gyógyszer kerül forgalomba összesen 177 ezer expediáló helyről – derül ki az Ilku Líviával, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének igazgatójával, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület gyógyszerhamisítás elleni munkacsoportjának vezetőjével készült interjúból, amelyet a Pharma Tribune nyomán közöl a Pharmaonline portál.

- A hamis gyógyszerek elleni harc jegyében 2019 január elsejétől egyedi azonosítóval, s dézsmabiztos csomagolással kell ellátni a vényköteles készítményeket. Eldőlt, hogy mi módon történik az azonosítás?

- Kétdimenziós barkód lesz – vonal vagy kocka alakban, erről még meg kell egyezni, mint ahogy arról is, hol szerepeltetjük majd a dobozokon. Egy biztos, arra kell törekedni, hogy a patikusoknak ne kelljen minden egyes dobozt körbeforgatniuk a leolvasáshoz, ne lassítsa, nehezítse a munkájukat az, hogy minden gyártó másként tesz eleget e kötelezettségének. A kód egyébként többféle adatot tartalmaz, így többek között a gyártási számot és a lejárati időt – ezeket eddig is fel kellett tüntetni a kiszereléseken –, az EAN-kódot (európai gyártmánykód) vagy esetleg valamilyen más azonosító számot, s végül az adott dobozra vonatkozó egyedi azonosítót. Ezen túlmenően azonban minden gyógyszert dézsmabiztos csomagolással kell ellátni, olyannal tehát, amiből észrevétlenül egyetlen szemet sem lehet elcsenni. Ez nemcsak hatalmas munkát, hanem hatalmas kiadást is jelent a gyártóknak, hiszen sok tízezer termék csomagolását kell újraterveztetni, újragyártatni.

- Mi történik azzal a sok millió doboz gyógyszerrel, amelyek a kötelező egyedi azonosítás hatálybalépésekor már kint lesznek a kis- és nagykereskedőknél?

- A régi és az új rendszer egy ideig kényszerű társbérletben működik, bár azzal mindenki tisztában van, hogy ez nem túl jó megoldás. Ezt a rendszert ugyanis épp azért találták ki, hogy idegen termék ne kerülhessen be az ellenőrzött ellátási körbe. Közel öt évig azonban a párhuzamos működés okán – amíg tehát a már piacon lévő gyógyszerek leghosszabb lejárati ideje lecseng – az egyedi azonosítás semmiféle rendszerszerű védelmet nem jelent, hiszen ugyanannak a gyógyszernek egyidejűleg lesz kódolt és kódolatlan változata.

A teljes interjú itt olvasható.