Tömegek menekülnek ezekről a településekről

Megjelentek a friss vándorlási adatok a KSH oldalán, amelyből nemcsak az derül ki, hányan költöztek külföldre, vagy hány külföldi jött Magyarországra, hanem az is, országon belül hová vándorolt a lakosság. A 2023-as évben történt trendváltozás tavaly is erősödött: Budapest ismét vonzóbb, a városból falura költözők már kisebb arányt képviselnek, mint a 2018-tól 2022-ig tartó időszakban. Az viszont nem változott, hogy az ország keleti felében az elvándorlás továbbra is jelentős, írja a Pénzcentrum. 

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss belföldi vándorlási statisztikái szerint 527,5 ezer belső vándorlás történt Magyarországon 2024-ben, mely a 2023-as adatokhoz képest (502 877) növekedést jelent (4,9%), azonban a 2016-tól 2022-ig tartó időszakhoz képest csökkenést. Az állandó vándorlás mértéke 2024-ben 242,8 ezer, az ideiglenes vándorlás vagy visszavándorlás száma 284,7 ezer volt.

A megyék terén nem látunk olyan trendváltozást, mint a településtípusoknál. Továbbra is az jellemző, hogy amíg Keleten és Délen az elvándorlás jellemző, addig a Nyugat-Dunántúlon még pluszos a mérleg az állandó vándorlásokat nézve. Pest megye pedig töretlenül szívja el valószínűleg az egész országból a lakókat. Állandó vándorlást tekintve Borsodból és Szabolcsból zajlik a legnagyobb ütemben az elvándorlás, ahogy ez a korábbi években is jellemző volt. Mindeközben ideiglenes vándorlás tekintetében Budapest a leginkább frekventált.

Ha a megyei adatokat egyenként megvizsgáljuk, látható, hogy a vándorlási különbözet mellé hol társul nagyobb fluktuáció. Természetesen ezt az is befolyásolja, hogy hol laknak egyáltalán sokan. Viszont például Budapest és Pest vármegye esetében megfigyelhető, milyen nagyszámú alapvetően a mozgás, hogy a sok odavándorlás mellett rengeteg az elvándorlás is.

Külön vizsgálták a vármegyén belüli vándorlásokat is, ebben a tekintetben kiemelkedik Pest, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg. Ez gyakran magyarázható szuburbanizációval, amikor a városi népesség kiáramlik az agglomerációba. Amíg régebben ez a jelenség főként Budapesten volt jellemző, egyre gyakoribb vidéken is a kiköltözés. Ennek számos oka lehet a városi ingatlanárak emelkedésétől kezdve, a kormányzati támogatásokon keresztül, a covid okozta karanténhatáson túl egészen a klímaváltozásig. A szuburbanizáció pedig öngerjesztő folyamat is lehet: minél többen vetik meg a lábukat az agglomerációban, annál vonzóbb lesz mások számára is ez a lehetőség.

A teljes információ a cikkben.