Tönkreteszi a vaklicit a gyógyszertárakat

A gyógyszerek drasztikus árcsökkenésének a patikák a vesztesei: csak a gyógyszerkassza-megszorítások 10–12 milliárd forintot vettek el a gyógyszertáraktól. Az évi két vaklicit tovább nyirbálja a patikák bevételeit, ráadásul készleteiket is leértékeli. A kamara gyors megoldást sürget a veszteségek pótlására – írja a Délmagyarország Napilap.

Az állam és a beteg spórol, a patikák viszont biztosan rosszul járnak a vaklicittel, amellyel október óta szabályozzák a gyógyszerárakat. Ennek lényege, hogy a gyógyszergyárak árversenyt rendeznek egymás között készítményeikkel oly módon, hogy ajánlatot tesznek – nem tudva, hogy a többiek mit ajánlanak. Aki minden szakmai feltételnek megfelelt, és a legalacsonyabb árat ajánlotta, megkapja az úgynevezett referenciakészítmény státuszt. A többiek, akik ennél nem több mint 5 százalékkal ajánlottak többet, belekerülnek az úgynevezett preferált referenciasávba. Ezt követően a többi gyárnak lehetősége van az árakat a referenciakészítmény árához igazítani, hogy megőrizzék a termékeik támogatott státuszát, illetve piacát. Aki ugyanis ezt nem teszi, kiesik a támogatásból.

Minden évben kétszer tartanak ilyen vaklicitet, így az árak és a támogatások is évente kétszer változnak: október elsején és április elsején. A rendszerből adódóan kényszerűségből csökkennek a készítmények árai – előfordult, hogy 50–60 százalékkal olcsóbbá vált így egy patikaszer –, ami egyre kisebb bevételt eredményez a gyógyszergyáraknak. Az igazi vesztesek azonban a gyógyszertárak.

Ha csökken az ár, csökken az árrés is, amelyből a gyógyszertárak fenntartják magukat. A gyógyszerkassza eddig több mint 80 milliárd forinttal szűkült, ami 10–12 milliárd forintos árréstömeg-kiesést jelentett, vagyis ennyi veszteséget kellett a megszorításokkal elkönyvelnünk – közölte Kőhegyi Ferenc, a Csongrád Megyei Gyógyszerészkamara elnöke. – Ráadásul egy ilyen vaklicit után leértékelődik a raktáron lévő készlet is. Vagyis annyit sem kapunk a készítményért, mint amennyiért megvásároltuk. Ez akár több százezer forint bevételkiesést is jelenthet. Amikor a patikák már amúgy is a mindennapos megélhetésért küzdenek, és sok közülük eladósodott, ez beláthatatlan következményekkel járhat – tette hozzá Kőhegyi.

Az országban nagyjából 2400 patika üzemel, ennek közel egynegyede veszteséges. Kőhegyi Ferenc szerint ez a folyamat akár azt is eredményezheti, hogy a kis patikák tönkremennek, és bizonyos területek ellátatlanul maradnak. A kamarának az a feladata, hogy megoldást találjon erre a helyzetre. A kieső bevételt valahonnan pótolni kell, különben összeomolhat a gyógyszerellátás – mondta Kőhegyi Ferenc.