Totális összeomlás érik a magyar egészségügyben, ha nem változtatnak?

Nagyon rég összpontosult akkora figyelem a magyar egészségügy helyzetére, mint az utóbbi 4-5 évben. A szakértők már hosszú ideje a rendszer összeomlását jósolják, melyet nemrég erősen próbára tett a koronavírus világjárvány is. A pandémián túl a hálapénz kivezetése, a kiharcolt orvosbéremelés, a még mindig napirenden lévő egészségügyi szakdolgozói bérrendezés, az orvosi ügyeleti rendszer teljes átalakítása, a kórházi műtéti várólisták hosszának megállíthatatlan növekedése, a kórházi addósággok rendezése stb. mind olyan témák a közelmúltból, amelyek további hiányosságokra mutattattak rá. A pénzcentrum.hu nemzetközi statisztikák az ellátórendszer teljesítőképességére és a lakosság egészségi állapotára vonatkozó tényezőket vizsgált, hogy lássa, a legfrissebb adatok alapján valóban annyira siralmas-e a helyzet, miben történt javulás, vagy éppen romlás.

A World Population Review különböző szempontok alapján készült rangsorokat vetett össze, amelyek a világ országainak egészségügyi rendszereit értékelik. Az US News 2022-es rangsora alapján Magyarország a vizsgált 87 ország közül a 34. helyen áll, a CEOWORLD 2023-as Healt Care Indexében 100 ország közül az 53. hely a miénk. A szintén 2023-as Legatum Prosperity Index Health Score 167 országot összemérő rangsorában 46. helyen végeztünk. Természetesen a helyezést befolyásolja az is, mely országok vesznek még részt az összehasonlításban és hogy a rangsorok milyen tényezőket vesznek figyelembe.

Tény, hogy az egészségügyre fordított GDP tekintetében még mindig sereghajtók vagyunk Európában az Eurostat legfrissebb hozzáférhető adatai szerint. A bruttó hazai termék (GDP) nagyobb százalékát fordítják nálunk az egészségügyre az észtek, lettek, litvánok, de a bolgárok és szerbek is. Mögöttünk kullognak az írek, románok, lengyelek. Lichtenstein és Luxemburg esete kivételes, mivel ezek miniállamok, egészségügyi rendszereik különböznek a nagyobb országokétól.

Azt is érdemes megvizsgálni, hogy hogyan alakultak az egészségügyre fordított állami költések az elmúlt évtizedekben. Látható, hogy Magyarországon 2006-ban még a GDP 7,78 százalékát fordította az állam egészségügyi célokra, majd következett egy hullámvölgy, de a kiadások nem süllyedtek 7% alá. Majd 2011-re sikerült visszakapaszkodni közel 7,5%-ra, innentől azonban szinte egyenes vonalú a csökkenés, csak 2016-ban történt kisebb növekedés. Aztán jött a pandémia és a költségek megugrásával a ráta is nőtt. Az EU-görbe ezzel szemben 2014 és 2019 között szinte teljesen vízszintes 9,9 és 10 százalék között alakult, majd a világjárvány eredményezett egy hirtelen ugrást. Egyelőre sem a tavalyi, sem a tavalyelőtti adatok nem ismertek.Az európai statisztikai hivatal arról is vezet statisztikát, mennyi megelőzhető és kezelhető haláleset jut az adott országban 100 ezer lakosra egy évben. Erre vonatkozóan 2020-as a legfrissebb adat. Mind az EU-ban, mind Magyarországon az látszik, hogy az utóbbi évtizedben folyamatos csökkenés mutatkozott az ilyen halálesetek rátájában, egészen 2020-ig, ekkor visszatértünk nagyjából a 2012-es szintre. Arányaiban Magyarországon van a második legtöbb olyan haláleset Európában, amely megelőzéssel, kezeléssel elkerülhető lenne, Románia után.

További tényezők és helyezések a teljes cikkben