Továbbra is csökkenőben a népesség

Kismértékben csökkent a népességfogyás mértéke a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnapi közleménye szerint. A témában Pongrácz Tibornét, a KSH Népességtudományi Kutatóintézet igazgatóhelyettesét kérdeztük, aki szerint a folyamat nem állítható meg, csak az üteme lassulhat – írja a Magyar Hírlap – online.

A július 11-i népesedési világnap alkalmából a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Életünk és körülményei címmel összefoglaló tájékoztatót adott ki a világ és Magyarország népességéről. A világ össznépessége rohamosan nő, a hivatal becslései szerint a Föld lakói¬nak száma 2100-ra elérheti a tízmilliárd főt. Jogosan merül fel a kérdés, globálisan hol a határa a népességszám növekedésének. A tanulmány ezzel együtt rámutat arra is, hogy 2050-ig a nagyobb területű és népességű országok közül Németország, Oroszország, Ukrajna, valamint Bulgária, Lengyelország, Portugália és Románia várhatóan jelentős visszaesést szenved el, míg Anglia, Franciaország, Írország, Norvégia, Spanyolország, Svédország és Törökország lakóinak száma jelentős mértékben meghaladja majd a mostani mutatókat.

Magyarország azonban kedvezőtlenebb helyzetben van a többi európai országot tekintve, ugyanis harminc éve folyamatosan csökken, illetve öregszik a népessége. A KSH tegnap közölt adatai szerint 2012 első öt hónapjában 36 ezer 364 gyermek született, csaknem hat százalékkal több, mint egy évvel ezelőtt. A természetes fogyás üteme kismértékben, 5,4-ről öt ezrelékre mérséklődött. A vizsgált időszakban összességében tízezer-kilencvenöt házasságot kötöttek, ami 616-tal, vagyis 5,8%-kal maradt el a tavalyi eredményektől.

Pongrácz Tiborné, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatóhelyettese úgy fogalmazott, maga a csökkenés megállíthatatlan folyamat, legfeljebb az üteme lassítható. „A természetes fogyás mértéke 1612 fővel csökkent az első negyedévben, ám ezt az adatot mindig az előző év azonos időszakához mérjük. Egyelőre nem lehet tudni, hogy a születésszám növekedése egy tartós folyamat kezdete-e, vagy csupán az előző éves eredmények kompenzációja.

Figyelembe kell venni, hogy mindezek mellett ugyan kismértékben, de nőtt a halálozási arány, és csökkent a házasodási kedv is" – hangsúlyozta a szakember. Elmondása szerint időszerű lenne a születésszám növekedése, hiszen az 1974 és 1979 között született nők (a „Ratkó-unokák" – a szerk.) lassan kifutnak a gyermekvállalási korból. Ebben a korosztályban magas a gyermektelenek száma, így „aktuális" a részükről, hogy „behozzák a lemaradást". A tavalyi népszámlálás előzetes eredményei szerint Magyarországon kétszáztizenhat-ezerrel, csaknem egy nagyvárosnyi emberrel kevesebben élünk, mint tíz évvel ezelőtt. A lakosság száma Pest és Győr-Moson-Sopron megye kivételével az ország minden területén csökkent. A népesség 17,4 százaléka a fővárosban él, Pest megyének így – mivel körülfogja Budapestet – a legnagyobb a népességvonzó ereje. Mindezek mellett nem lehet pontosan megbecsülni, hogy a magyar nép fogyása milyen ütemű és mennyire radikális folyamat lesz a továbbiakban.

Pongrácz Tiborné kifejtette, a helyzetet nem könnyíti, hogy egyre többen költöznek külföldre a családalapítás előtt állók közül. „Nem lehet előre tudni, hogy azok a fiatalok, akik határainkon túl vállalnak munkát, végleg letelepednek-e, és kint alapítanak családot, vagy néhány év után visszatérnek. Mindenesetre ennek is hatása lesz a gyermekszületések számára, így további népességfogyással lehet számolni" – állapította meg az igazgató-helyettes, aki úgy vélekedik, természetesen visszafordítható lenne a magyarországi népességfogyás folyamata, de csak akkor, ha minden termékeny, illetve családalapítás előtt álló nő minimum négy gyermeket vállalna. „Sajnálatos módon ennek nem túl nagy a valószínűsége, lényegében nemcsak Magyarország, Európa is a saját sírját ássa" – fogalmazott a szakértő.

Összességében a kontinens helyzete a lakosság szempontjából szintén csökkenő tendenciát mutat – tette hozzá Pongrácz Tiborné. Európában talán egyedül Franciaország és Írország képes tartósan „reprodukálni" magát, a többi országnál általában a népességszám apadása figyelhető meg. „Az európai országok évről évre fogynak. Ezen segíthet a harmadik világból származó bevándorlók érkezése, ám ebben az esetben felmerül a kérdés: Európának nevezhető-e akkor is a kontinens, ha a távoli jövőben nagyrészt bevándorlók és leszármazottaik élnek majd itt" – vetette fel a szakértő. A magyar korstruktúra is átrendeződött a KSH közelmúltban kiadott összefoglalója szerint. Az utóbbi évtizedek legfontosabb változása, hogy az idősebb korosztá¬lyok aránya tovább nőtt, a gyermekeké pedig csökkent. A felbillent demográfiai egyensúlyt jelző mutató, az öregedési index szerint 2012. ja¬nuár elsején száz gyermekre csaknem 117 időskorú, azaz hatvanöt évnél öregebb felnőtt jutott.