• nátha
    • A tüdőgyógyász szerint a náthának is lehetnek szövődményei

      A tüdőgyógyász szerint a náthának is lehetnek szövődményei

    • Immunerősítést már nyár végén érdemes elkezdeni

      Immunerősítést már nyár végén érdemes elkezdeni

    • Itt az ősz, már támadnak a vírusok

      Itt az ősz, már támadnak a vírusok

  • melanóma
    • Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

      Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

    • A betegségről a melanoma világnapján

      A betegségről a melanoma világnapján

    • Melanoma: Fedezze fel időben az árulkodó jeleket!

      Melanoma: Fedezze fel időben az árulkodó jeleket!

  • egynapos sebészet
    • Egy területen jó teljesítményt nyújt az egészségügy

      Egy területen jó teljesítményt nyújt az egészségügy

    • Profilbővítést tervez a sikeres egynapos sebészet

      Profilbővítést tervez a sikeres egynapos sebészet

    • Megtriplázható az egynapos műtétek száma hazánkban

      Megtriplázható az egynapos műtétek száma hazánkban

Tragikus haláleset - Hogyan közölje az orvos a rossz hírt?

Lapszemle 2019.08.08 Forrás: kisalföld.hu
Tragikus haláleset - Hogyan közölje az orvos a rossz hírt?

A szakember szerint a menthetetlen betegekkel a rossz hírt a lehető legoptimálisabb helyzetben, helyen kell közölni.

Kiugrott a Karolina Kórház ablakából egy beteg húsvétkor, a család szerint azért, mert az ügyeletes orvos túl ridegen mondta meg neki, hogy gyógyíthatatlan. Az intézmény kivizsgálta a panaszt, s azt állapította meg, hogy a munkatárs nem hibázott - írja a kisalfold.hu.

Az idei húsvét tragikus haláleset miatt marad emlékezetes a Klement család számára, amelynek egyik, 49 éves férfi tagja a mosonmagyaróvári kórház egyik osztályán feküdt. Sógornője, a Győrsövényházon élő, egyébként diplomás ápoló végzettségű Klement A. Erika a Kisalföldnek elmondta: az előzetes vizsgálatok sajnos daganat jelenlétét igazolták a tüdőben és a májban, így a további kezelési lehetőségek miatt tüdőtükrözést végeztek nála. Addig sem ő, sem a hozzátartozók nem kaptak felvilágosítást életkilátásairól.

„Miután a beteg húsvéthétfő délutánján azt panaszolta a nővéreknek, hogy nem sok mindent csinálnak vele, az éppen ügyeletes doktornő bement a szobájába és ridegen, néhány percben közölte: nagyon agresszív, gyógyíthatatlan daganat van a tüdejében, úgyhogy élvezze ki maradék napjait a családjával. Annyit még hozzátett, sajnálja, hogy ezt neki kellett közölni, mert a kezelőorvos feladata lett volna" – idézte fel Klement A. Erika. A beteg és élettársa – aki ott volt még néhány órát – természetesen sokkolva érezte magát. „Utána a sógorom egyedül maradt ezekkel a mondatokkal egy, a nővérpulttól legtávolabbi szobában. Reggel hét óra után kaptuk a telefonhívást, hogy valamikor kiugrott az ablakon és meghalt, pedig a nővérek közlése szerint egész éjjel aludt" – mondta el Klement A. Erika.

Karolina Kórház A sógornő nem titkolta, hogy ő és a többi hozzátartozó is dühös. Nem értik, miért így kellett elveszteniük családtagjukat. „Akinek volt már daganatos hozzátartozója, tudja, akár egy nap is ajándék, amit még szeretteinkkel tölthetünk. Helyesen járt el az ügyeletes orvos? Nem vett el tőle és a családtagoktól néhány napot, hetet, hónapot, az utolsó reménysugarat is?" – sorolta a kínzó kérdéseket. Szerinte az orvosi egyetemeken is azt tanítják, hogy a menthetetlen betegekkel a rossz hírt a lehető legoptimálisabb helyzetben, helyen kell közölni. Dr. Pilling János, a Semmelweis Egyetem Magatartás-tudományi Intézetének oktatási igazgatóhelyettese például az ENYHÍTŐ-modell alkalmazását javasolja, amelyben a kifejezés betűszó, s jelentése: előkészítés, nyitó kérdések, hozzájárulás kérése, informálás, támogatás, összegzés.

A család a Karolina Kórházhoz fordult panaszával, amit az intézmény kivizsgált. Dr. Bertalan István főigazgató ennek alapján – részvétnyilvánítása és a kellemetlenségek miatti sajnálkozása mellett – azt válaszolta: a beteg a betegségéről már a tüdőgyógyásztól is kapott felvilágosítást, s az ügyeletes orvos csak kifejezett kérésre adott tájékoztatást, nővér és családtag jelenlétében. Elhangzott, hogy a rohamosan fokozódó tünetek az alapbetegség súlyosbodásának következményei, amely miatt később már az emelt dózisú gyógyszerek is csak átmenetileg tudnak segíteni.

A válaszban az is szerepelt, hogy a beteg rákérdezett a betegség lefolyására, s a kapott információkat megértette. Ezt követően sem az orvos, sem a nővér nem tapasztalt kóros, öngyilkosságra utaló tünetet, ahogy este hat óráig élettársa, majd az éjszakai felügyeletet ellátó nővérek sem. „A tájékoztató orvos – aki egyébként az újraélesztési kísérletben is részt vett – a vizsgálat során úgy nyilatkozott, hogy nagyon sajnálja a történteket, de fenntartja a véleményét, hogy minden betegnek joga van korrekt, teljes felvilágosítást kapni betegségéről, kezeléséről, annak várható lefolyásáról. Az ellátó orvos részéről pedig ez egyben az egészségügyi törvényben rögzített kötelezettség" – szögezte le dr. Bertalan István, megjegyezve, hogy az eset tanulságait levonva képzéseket tartottak kollégáiknak.

További részletek a cikkben.

Legolvasottabb cikkeink