• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

    • Megnyílt az egynapos sebészeti ellátás Csepelen

      Megnyílt az egynapos sebészeti ellátás Csepelen

    • Covid-kátyúból kilábaló egynapos sebészeti ellátások

      Covid-kátyúból kilábaló egynapos sebészeti ellátások

Tüdőrák: kiderült, mi jelenti a legnagyobb veszélyt a nem dohányzókra

Lapszemle 2023.11.28 Forrás: hazipatika.com
Tüdőrák: kiderült, mi jelenti a legnagyobb veszélyt a nem dohányzókra

Régóta köztudott, hogy nem csak azoknál alakulhat ki tüdőrák, akik aktívan dohányoznak vagy korábban dohányoztak, de az nem, hogy akkor mitől.

Az amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (CDC) közlése szerint azonban a tüdőrákos betegek 10-20 százaléka soha nem dohányzott, vagy ha mégis, életük során kevesebb mint száz szál cigarettát szívott el – írja a Medical News Today nyomán a házipatika.com

A több mint 1200 tudóst foglalkoztató brit Francis Crick Intézet (FCI) és a University College London (UCL) kutatócsoportja nemrégiben azt vizsgálta, hogy a nem kissejtes tüdőrákkal diagnosztizált nem dohányzó embereknél milyen környezeti hatások válthatták ki a betegséget. Rájöttek, hogy a vizsgálatba bevont alanyok többsége olyan helyen él, ahol a légszennyezettség mértéke meghaladja a WHO által elfogadottnak tartott határértéket.

Bár a légszennyezést a szakemberek már évtizedek óta összefüggésbe hozzák a tüdőrák előfordulási gyakoriságával, eddig nem sikerült pontosan meghatározni a rosszindulatú daganat kialakulásának mechanizmusát. Az FCI és a UCL kutatócsoportja viszont áttörést ért el e téren: megállapították, hogy a 2,5 mikron vagy annál kisebb átmérőjű részecskék – amelyek jellemzően a járművek kipufogógázával és a fosszilis tüzelőanyagok füstjével kerülnek a levegőbe – növelik a nem kissejtes tüdőrák kialakulásának esélyét. Ezek a nitrogén-oxidokból, talajközeli ózonból, kén-dioxidból, por- és koromszemcsékből, valamint a többi szennyező anyagból származó apró részecskék a tüdőbe jutva gyulladást okoznak, és az esetlegesen már mutációkkal rendelkező tüdősejteket rosszindulatú elváltozásra késztetik. Továbbiak a teljes cikkben

Legolvasottabb cikkeink