Régóta köztudott, hogy nem csak azoknál alakulhat ki tüdőrák, akik aktívan dohányoznak vagy korábban dohányoztak, de az nem, hogy akkor mitől.
Az amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (CDC) közlése szerint azonban a tüdőrákos betegek 10-20 százaléka soha nem dohányzott, vagy ha mégis, életük során kevesebb mint száz szál cigarettát szívott el – írja a Medical News Today nyomán a házipatika.com.
A több mint 1200 tudóst foglalkoztató brit Francis Crick Intézet (FCI) és a University College London (UCL) kutatócsoportja nemrégiben azt vizsgálta, hogy a nem kissejtes tüdőrákkal diagnosztizált nem dohányzó embereknél milyen környezeti hatások válthatták ki a betegséget. Rájöttek, hogy a vizsgálatba bevont alanyok többsége olyan helyen él, ahol a légszennyezettség mértéke meghaladja a WHO által elfogadottnak tartott határértéket.
Bár a légszennyezést a szakemberek már évtizedek óta összefüggésbe hozzák a tüdőrák előfordulási gyakoriságával, eddig nem sikerült pontosan meghatározni a rosszindulatú daganat kialakulásának mechanizmusát. Az FCI és a UCL kutatócsoportja viszont áttörést ért el e téren: megállapították, hogy a 2,5 mikron vagy annál kisebb átmérőjű részecskék – amelyek jellemzően a járművek kipufogógázával és a fosszilis tüzelőanyagok füstjével kerülnek a levegőbe – növelik a nem kissejtes tüdőrák kialakulásának esélyét. Ezek a nitrogén-oxidokból, talajközeli ózonból, kén-dioxidból, por- és koromszemcsékből, valamint a többi szennyező anyagból származó apró részecskék a tüdőbe jutva gyulladást okoznak, és az esetlegesen már mutációkkal rendelkező tüdősejteket rosszindulatú elváltozásra késztetik. Továbbiak a teljes cikkben