Az eredmények elemzése nyomán hazánk is bevezeti a kockázati csoportos LDCT tüdőrákszűrést.
Ismert tény, hogy Magyarország világelső a tüdőrák-halálozás terén. Évente csaknem kilencezren halnak meg ebben a ma még kevéssé gyógyítható betegségben. Kezdetben, az 1960-as évektől mellkasröntgennel, valamint köpetcitológiai vizsgálatokkal próbáltak szűrni, ám ezek nem vezettek eredményre, a tüdőrák-halálozást nem tudták csökkenteni. A CT megjelenése áttörést hozott. Európában több országban – Hollandiában, Belgiumban, Olaszországban, az Egyesült Királyságban és Magyarországon – folynak a tüdőrák szűrését célzó modellvizsgálatok - írta a vg.hu-ban Kovács Gábor, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet főigazgató főorvos és Kerpel-Fronius Anna, az Országos Korányi Intézet Radiológiai Osztályának főorvosa.
Az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben HUNCHEST néven indítottuk el a hazai tüdőrákszűrő programot. 50 és 79 év közöttieket szűrünk függetlenül attól, hogy dohányoznak-e vagy sem, egészségesek-e, vagy van-e valamilyen (nem daganatos) betegségük. Azt a célcsoportot keressük, amelyben a hazánkban majdan bevezetendő rizikócsoportos tüdőrákszűrés szakmailag megfelelő eredményt adhat és költséghatékony is lehet. 2017 végéig mintegy ezer szűrővizsgálatot végeztünk el. Tíz esetben diagnosztizáltunk tüdőrákot (1,0%), közülük kilencben operálható volt az elváltozás (90%). Európában a belga és a holland vizsgálat 0,9 százalékban emelt ki ténylegesen tüdőrákos betegeket. Ez azt jelzi, hogy az alacsony számok ellenére reális találati arányt értünk el.
A programunk első eredményei biztatók, joggal feltételezzük, hogy a vizsgálat befejezését követő elemzések nyomán hazánk is bevezeti a kockázati csoportos LDCT tüdőrákszűrést.
Előzetes számításaink szerint az 50 és 79 éves kor közötti és 20 csomag/évnél magasabb dohányzási anamnézisű magyarok száma hatszázezer lehet. Egy ilyen esetben reális, 50 százalékos várható részvétel esetén ez évi háromszázezer LDCT szűrővizsgálatot jelentene. Ha magasabb dohányzási küszöböt választunk, vagy a COPD betegséget is figyelembe vesszük, akkor szűkebb lesz a vizsgálandó csoport, s magasabb a kiemelési arány. A hazánkban meglévő CT-berendezések jelentős része csupán egy műszakban dolgozik, így különösebb eszköztelepítés nélkül, a kapacitások és a finanszírozás kiterjesztése révén is megoldható lenne a szűrővizsgálatok elvégzése - írták.