Túl sok adatot őriznek rólunk?

Az adatvédelmi hatóság az utóbbi időben nem talált kirívó szabálytalanságot, a betegektől évente mindössze félszáz panasz érkezik az egészségügyi adatkezelés miatt - írta a Világgazdaság.

Évente nagyjából félszáz panasz, illetve bejelentés érkezik az adatvédelmi hatósághoz az egészségügyi adatok kezelésével kapcsolatban – tudta meg a Világgazdaság. Az adatvédelmi hatóság az utóbbi időben nem talált kirívó szabálytalanságot. Az egyik legismertebb hazai egészségügyi adatvédő szerint a hatóságok indokolatlanul sok információt tartanak nyilván rólunk.

Alexin Zoltán évek óta foglalkozik egészségügyi adatvédelemmel, és meggyőződése, hogy nálunk extrém sok adatot tárolnak extrém hosszú ideig. Az állami egészségügyi szolgáltatóknak 30 évig meg kell őrizniük minden egyes személyesen megjelent páciens adatait. A magyar társadalombiztosítás központi szerve 15 évre visszamenőlegesen gyűjti minden egyes állampolgár teljes egészségügyi élettörténetét. 2004 óta egy másik elkülönített adatbázist is épül, amelyben az adatokat 1998-tól kezdve őrzik halálunkig.

Lotz Gábornak, a Semmelweis Egyetem II. Patológiai Intézetének egyetemi docensének azonban meggyőződése, hogy mindenki számára elemi érdek az egészségügyi adatok minél teljesebb körű rögzítése és elérhetővé tétele. Természetesen szigorúan a betegellátás vagy (köz)egészségügyi felmérések, kutatások számára (utóbbi esetben egyéni azonosításra alkalmatlan módon). Amint arról a Medical Online beszámolt, a szakember szerint például a kezelőorvos számára fontos információt hordoznak az adatok korábbi megbetegedéseinkről, a kapott kezelésekről. De nem elhanyagolható az a szempont sem, hogy a betegek sokszor évek múltán indítanak kártérítési pereket. Ugyancsak évek, néha évtizedek után merül fel, hogy valamely egészségügyi adat fontossá válik munkahelyi egészségkárosodás, vagy „rokkantnyugdíj" megállapítása szempontjából.